A szervezők úgy döntöttek, hogy a fiataloknak nagyobb teret engednek a múzeumi munkában: egy londoni mintaprojekt alapján felkészítik és bevonják őket az időszaki kiállítás rendezésébe.
Az első foglalkozáson 22 gyerek kezdte meg a munkát: 3 csoportba adták le a jelentkezésüket: kutató, tervező és kommunikációs csoportba. A diákok a nyár folyamán megismerkedtek a kastély épületével, jártak restaurátorműhelyben, részt vettek videós képzésen, kutattak a Hadtörténelmi Levéltárban, néztek kastélyban forgatott filmeket. Ellátogattak kiállításokra és magángyűjteményekbe, dolgoztak a romtúrák lebonyolításában.
Augusztusban, a háromnapos táborban még intenzívebb munkára volt lehetőségük. Tanultak kiállítás-rendezést, kreatív írást, forgattak reklámfilmeket, ebből az időszakból való porcelán-töredékeket ástak ki és tisztítottak meg. Interjúkat készítettek olyan szemtanúkkal, akiknek még személyes emlékeik vannak ezekről a helyszínekről.
Az így összegyűlt ismeretek, illetve tárgyi anyag alapján közösen határozták meg a kiállítás célját, célcsoportjait és tematikáját: a kastély egyik szolgálati lakásában 'élő" kisfiú, Misi szemével láttatják az izgalmas, zárt világokat. A látogató Misivel együtt járhatja be a legfontosabb helyszíneket: a szociális otthon társalgóját, szobáját, igazgatói irodáját, orvosi rendelőjét, majd a zsákvászon függönyön keresztül eljut a szovjet laktanya kisboltjába, a "magazinba", majd azon túl a laktanyába és egy szovjet tiszti lakásba is.
A tájékozódást Misi fakockákból megépített kastélya segíti. Az egyes terekben enteriőr-jellegű látvány fogadja a látogatót, de sok helyen használtak monitorokat, rádiót a szemtanúkkal készített interjúk bemutatására, és a teremszövegeknél is törekedtek arra, hogy ne általános érvényű értékelést fogalmazzanak meg, hanem kapcsolódó történeteket illesszenek egymás mellé.
A tárlat hangsúlyozottan azt a célt is szolgálja, hogy a közöttünk élő szemtanúk kiegészíthessék, gazdagíthassák a saját emlékeikkel. Misi postaládájában üzenetet hagyhatnak azok, akik szeretnének még mesélni erről az időszakról. A kiállítás melletti folyosón pedig képregényszerűen magát a kiállítás-rendező projektet is megmutatják a látogatóknak.
A diákok a megnyitóig összesen 1275 óra munkát fordítottak a projektre, sokan a közösségi szolgálat keretén belül. Munkájukkal a - közösségi média eszközein keresztül - nagy szimpátiát és erős támogatást váltottak ki a helyi lakosokból: sokan támogatták a kiállítást tárgyakkal és történetekkel. A projekt fontos hozadéka még, hogy volt olyan diák, akinek a pályaválasztását határozta meg ez az élmény, s volt, aki itt szerzett új barátokat.
A kiállítással és a projekttel február 11-én a Pest megyei múzeumi szakemberek is megismerkedhettek az Egy kastély titkos élete című megyei szakmai napon.
Forrás: mokk.skanzen.hu