Akit még Puccini is elismert

Lehár Komáromban született, gyerekkorát pedig Sopronban töltötte. Bár élete nagy részében Ausztriában élt, 12 éves koráig csak magyarul beszélt, és élete végéig magyar állampolgár maradt. 1926 és 1938 között Berlinben, majd ismét Bad Ischlben élt, a második világháború után Zürichbe költözött, és csak halála előtt nem sokkal tért vissza Ausztriába.

Apja Sopronban a háziezred karmestereként tevékenykedett. Lehár hegedűsként indult, és maga is játszott katonazenekarban, sőt, egy időre apja katonakarmesteri posztját is átvette. Ebben a minőségében ő lett a hadsereg legfiatalabb karnagya, és ennek köszönhetően a monarchia rengeteg városában megfordult. 1891-ben egy alkalommal ifjabb Johann Strauss-szal is találkozott, 1894-ben pedig maga I. Ferenc József is megjelent egyik hangversenyén.

1880-tól Budapesten, a Nemzeti Zenedében, majd a prágai konzervatóriumban hegedűszakon tanult, és maga Antonín Dvořák okította zeneszerzésre. A mester már akkor felismerte tanítványa kivételes tehetségét, és arra biztatta, hogy a komponálást helyezze előtérbe.

A kor egyik legnagyobb operaszerzőjével, Puccinivel is jóban volt, aki állítólag azt nyilatkozta, hogy ha Lehár az operák felé fordult volna, ő lett volna a legnagyobb ellenfele. Eleinte voltak is ilyen jellegű próbálkozásai, de végül az operettben teljesedett ki ? és ezzel a műfaj egyik legjelentősebb életművét alkotta meg.

Lehár igen termékeny szerző volt: 31 operettet írt, köztük olyan világsikereket, mint A víg özvegy vagy a Cigányszerelem. Bár a legtöbbnek Bécsben volt a premierje, műveit hamar bemutatták Budapesten is.

1918-ban kissé abszurd módon magyar némafilm készült A víg özvegyből, sőt az amerikai filmipart sem hagyták hidegen Lehár szerelemmel és fülbemászó dallamokkal átitatott művei. Így Hollywoodban is ? 1925-ben még szintén némafilmen ? mozivászonra került A víg özvegy, és később is többször filmre vitték a történetet.

Lehár muzsikája a külvárosi lokáloktól az úri bálokig mindenhol nyitott fülekre talált.

Lehár Bad Ischlben álló egykori villája ma múzeum, és a helyi színházat is róla nevezték el. 1961 óta rendeznek operettfesztivált, amely 2004-től viseli Lehár Ferenc nevét. Az eseménysorozat előadásain természetesen a zeneszerző legnépszerűbb művei is rendszeresen felcsendülnek.

A magyar operett napja, azaz október 24. is erősen kötődik hozzá, hiszen Kálmán Imre születésnapja Lehár halálának dátuma is egyben - egész pontosan Kálmán 66. születésnapján hunyt el.

Akkoriban nagy divat volt a bécsi társasági körökben távol-keleti diplomaták oldalán tetszelegni: ebből inspirálódva A sárga kabát is egy bécsi hölgy és egy kínai diplomata szerelmét dolgozta fel, amelynek librettóját Lehár Victor Léontól kapta. Ez a zeneszerző egyik legsikeresebb operettjének, A mosoly országának első verziója, és 1923 februárjában mutatták be Bécsben. Bár a kritika dicsérte a zenéjét, a siker csak mérsékelt volt. A mű minden igyekezet ellenére Budapesten is megbukott. Honthy Hanna emlékirataiban így ír róla: "Operettnek túlságosan súlyos. Drámának túlságosan operett. A könnyűzene hívei azt mondják majd:  hiszen ez kész opera! Az operahívők viszont elhúzzák a szájukat: Puccini másodkézből."

A sárga kabát újragondolására sarkallta Lehárt. Berlinben állítólag barátja, Richard Tauber tenor bírta rá A mosoly országa megkomponálására, miután meglátta a zeneszerzőnél az eredeti partitúrát. A szövegkönyvet a Herzer-Löhner szerzőpáros dolgozta át, és a darabot 1929. október 10-én mutatták be a Metropol Theaterben, főszerepben Richard Tauberral és Vera Schwarzcal. A siker ezúttal nem maradt el, és a mű a szerző egyik legtöbbet játszott operettje lett.

A mosoly országa emblematikus dala, a Vágyom egy nő után a világ egyik legismertebb és legtöbbször előadott operettslágere. Világsztárok is előszeretettel éneklik, például érdemes meghallgatni Plácido Domingo és Jonas Kaufmann közös előadásában.

2018 novemberében először került színpadra Kínában A mosoly országa: a Shanghai Opera House és a Müpa közös bemutatója hatalmas sikert aratott. A hazai közönség február elején két alkalomal láthatta Káel Csaba rendezését a Müpában. Lisa szerepében a népszerű örmény szoprán, Karine Babajanyan, míg Szu Csong herceget Vincent Schirrmacher keltette életre.

A teljes cikk a mupa.blogon olvasható.