A gyergyóditrói születésű Kelemen László fiatalkora óta zenei pályára készült. A kolozsvári Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán végzett zeneszerzés szakon, majd Kodály-ösztöndíjasként komolyzenei kompozícióit a Fiatal Zeneszerzők Csoportja mutatta be.
Az ő kezdeményezésére és vezetésével indult el a Fonó Budai Zeneházban Utolsó Óra címmel a hangszeres népzene Kárpát-medencét átfogó gyűjtése, amelyen több mint 1200 óra felvételt készítettek és archiváltak a legkorszerűbb digitális eszközökkel.
A komponálás mellett erdélyi vokális és hangszeres népzenét gyűjtött és játszott, tagja volt az erdélyi táncházmozgalom egyik legendás zenekarának, a Bodzafának. 1986-ban Magyarországra telepedett, a Budapesti Zeneműkiadónál dolgozott, majd Ökrös Csabával, Molnár Miklóssal, Kozma Gyulával és Berecz Andrással megalapították az Ökrös zenekart.
A formációval Európában, Japánban és az Egyesült Államokban több turnésorozaton is részt vettek. Aa zenekarral együtt megkapta a Magyar Művészetért-díjat és a Népművészet Ifjú Mestere címet is.
Kísérőzenéket szerkesztett és szerzett többek között a Magyar Állami Népi Együttes, a Budapest Táncegyüttes, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, és a Maros Művészegyüttes előadásaihoz. Nevéhez kötődik a Fölszállott a páva televíziós tehetségkutató főcímdala, közel húsz népzenei lemezen működött közre zenei szerkesztőként, népzenészként.
A kezdetektől a Hagyományok Háza főigazgatója. Kelemen László munkája elismeréséül 2008-ban Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapott. 2014-ben szülőfaluja, Gyergyóditró díszpolgárává választották, 2017-ben megkapta a Budapestért díjat.
A Lajtha László és Erkel Ferenc-díjjal kitüntetett zeneszerző, Kelemen László május 1-én töltötte be 60. életévét. Tiszteletére október 8-án koncertet rendeznek a Zeneakadémián, ahol fellép többek között Juhász Réka, Sőregi Anna, Balogh Melinda, Enyedi Ágnes és Pál Eszter énekesek, Pál István Szalonna és bandája, Papp István Gázsa és zenekara, a Szent Efrém Vegyeskar, valamint a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara.
A talányos, Ditró-Budapest, Ditró című koncerten olyan életutat kívánnak megidézni, amely végig párhuzamosan fut, hiszen része volt a nagyvárosi léthez köthető zeneszerzés, de a hagyományos, falusi népzene is. A műsorban a hagyományos népzenei összeállítások mellett néhány saját szerzemény is megszólal: többek között a hegedűre írt Szólószonáta Banda Ádám hegedűművész előadásában, vagy a Dal a kolozsvári fiúkhoz című kórusmű a Bubnó Tamás vezette Szent Efrém Vegyeskar tolmácsolásában.
A fiatal népzenészek felvonultatása a táncházmozgalom generációkon átívelő folytonosságát mutatja be. Emellett megidézi a szülőföld emlékét és Kelemen legmeghatározóbb zenei élményeit Gyergyótól Kalotaszegig.
Kiemelt kép: Gajó Dorottya
