Kepenyes Pál művészete egyetemessé vált, az egész világ ismerte és elismerte páratlan gazdagságú életművét – hangsúlyozta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) kultúráért felelős államtitkára csütörtökön Szolnokon, a Kepenyes Pál – A napfény szerelmese című kiállítás megnyitóján.

Závogyán Magdolna az Aba-Novák Agóra Kulturális Központban tartott eseményen idézte Kepenyes Pál Kossuth-díjas szobrász- és ötvösművész szavait, aki azt mondta: legfontosabb saját magunk megtalálása, miközben az ember ki van téve a történelemnek. A kondorosi születésű Kepenyes Pálnak el kell hinnünk ezeket a szavakat - mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy az 1926. december 8-án született művész megtapasztalta, mit jelent az, ha az ember ki van téve a történelemnek. Mint fogalmazott, igazi huszadik századi sors az övé. Örökös útkeresés, küzdelem, testi-lelki-szellemi túlélés, menekülés a megalkuvástól és sokszori újrakezdés. „Generációja legnagyobbjainak ez jutott osztályrészül művészként, emberként, művészemberként” – tette hozzá.

 

Az államtitkár szerint a művész életútja regénybe illő, különös elegye a tragikumnak és a szárnyalásnak. Azt mondta, ha Kepenyes Pálra gondol, elsőként huncut, kisfiús, végtelenül kedves mosolyát látja. „Ebben a cinkos, napfényes mosolyban szenvedélyes életigenlés, mély humanizmus és töretlen derűlátás bújik meg. Ott volt mögötte a vasakaratú kondorosi fiatalember, aki a börtönben kevéske kenyéradagjából kisplasztikákat gyúrt és formázott. Aki a sötét, hideg falaknak megüzente, hogy az áradó tehetséggel szemben semmi esélyük nincsen, a művészetet nem lehet bezárni, eltaposni, mert utat tör magának a legmélyebb kétségbeesés közepette is”– fogalmazott. Megjegyezte: mi sem jellemzőbb fiatal művészetére, mint az, hogy cellatársától olyan szinten megtanult franciául, hogy tanulmányait Párizsban fejezhette be.

D__MJ20240215010.jpg
Kepenyes Pál-kiállítás Szolnokon

 

Závogyán Magdolna szerint sokat elmond Kepenyes Pál hányattatásairól, hogy bányász-kényszermunkára hurcoltatását reményként élte meg a börtönhöz képest. A hideg-rideg cellában fogadta meg, hogy egyszer napsütötte helyen fog élni, ahol soha nem kell fáznia a szó szoros és átvitt értelmében sem. A szerelem megkönnyítette számára a választást: Mexikóban telepedett le, ott építette meg álmai házát, amely az acapulcói öböl felett maga is izgalmas műalkotásként hirdeti a „zabolázhatatlan alkotói szenvedélyt és életkedvet az egész világnak” – mutatott rá.

 

Kepenyes Pál távolszakadt ugyan a szülőföldtől, de sohasem szűnt meg ízig-vérig magyarnak lenni – hangsúlyozta az államtitkár. Világhírű köztéri alkotásai, rafinált szobrai és formabontó ékszerei időtlen pompát, áradó életörömöt, kultúrák és matériák egyedi metszetét tárják elénk. „Biomechanikai elvű, örökké változó, szinte élő szobrai játékra hívnak minket, meglódítják a fantáziánkat, cinkossá tesznek minket és elgondolkodtatnak” – fogalmazott Závogyán Magdolna, hozzátéve: csak egy Kepenyes nagyságrendű művész képes arra, hogy az élet nagy, olykor komor kérdéseit játékossággal ötvözze, a filozófiai mélységet finom, cinkos fricskákkal oldja meg.

 

A művész 2021-ben végleg hazatért és megpihent Kondoroson. Meghódította az egész világot, dicsőséget és hírnevet szerzett magyar hazájának, nemzetének és egész Kondorosnak. Ezért kötelességünk és felelősségünk ápolni híres honfitársunk tárgyi és szellemi örökségét, megidézni különleges alakját, őrizni emlékezetét - hangsúlyozta az államtitkár, aki tiszteletét és köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik ezen fáradoznak, akik féltő gondossággal és szeretettel veszik körül az életművet.

 

A kiállítás, amelyen Kepenyes Pál kisplasztikái, életnagyságú szobrai és az alkotásairól készült nagyméretű fotók is láthatók, március 9-ig tart nyitva az Aba-Novák Agóra Kulturális Központban.

 

A képen Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár  és Kállai Mária fideszes országgyűlési képviselő Kepenyes Pál Kossuth-díjas szobrász- és ötvösművész A napfény szerelmese című kiállításának megnyitóján a szolnoki Aba-Novák Agóra Kulturális Központban 2024. február 15-én. Fotó: Mészáros János / MTI