Képeslapokon elevenedik meg a régi Hódmezővásárhely

Képző

A 19. század végének és a 20. század első felének Hódmezővásárhelyét ismerhetik meg az érdeklődők azon a pénteken nyíló kiállításon, melyet Máyer Jenő képeslaphagyatékából rendeztek a Tornyai-múzeumban.

Bernátsky Ferenc helytörténész-muzeológus a tárlat anyagát bemutató szerdai sajtóbejáráson elmondta, hogy Máyer Jenő hódmezővásárhelyi születésű nyomdász, nyomdatulajdonos volt, aki lelkes lokálpatriótaként gyűjtötte a szülővárosával kapcsolatos dokumentumokat, kisnyomtatványokat, képeslapokat. Csaknem kétezer darabos képeslapgyűjteménye tavaly került a múzeum tulajdonába. A pénteken nyíló és szeptemberig látható kiállításon ezek közül ismerhetnek meg mintegy száznyolcvanat az érdeklők az 1898 és 1944 közötti időszakból – közölte a szakember.

Hódmezővásárhelyről az első képes levelezőlapot Grossmann Benő adta ki 1898 áprilisában a városháza, a református főgimnázium, a református Újtemplom, a Központi Szálloda, valamint a Kossuth tér és az Andrássy utca kereszteződésének fotójával. Az egyik legkülönlegesebb képeslap is ebben az évben jelent meg, ezen Plohn József az épülő Nyári Színkör tetejéről készített hat fotójából összeillesztett panorámakép látható a városról – emelte ki a muzeológus.

Kezdetben elsősorban helyi kiadók jelentettek meg képeslapokat Hódmezővásárhelyről, az első világháborút követően azonban már jellemzően fővárosi cégek adták ki a lapokat. A szűk fél évszázad alatt Hódmezővásárhelyről csaknem ezerfajta képeslap készült. A leggyakrabban megörökített helyszínek a Kossuth tér, az Andrássy utca, a János tér, valamint az Erzsébet sétány voltak. A kiállítás anyagát úgy állították össze, hogy a látogatók akár évtizedenként végigkövethetik a közterek átalakulását, az egyes épületek funkcióváltását – mondta Bernátsky Ferenc. Hozzátette: 1905-ig a képeslapok hátoldala a címzett megjelölésére és a bélyeg elhelyezésére szolgált, így a tárlaton is látni olyan lapokat, melyen a fotót körbeírta a feladó üzenetével.

A gyűjteményben szereplő képeslapoknak főként magyarországi címzettjei voltak, de viszonylag sok eljutott külföldre is. A lapok között nagy számban találni eszperantó nyelvűeket, mivel Hódmezővásárhelyen 1910 és 1930 között erős eszperantó közösség működöt – közölte a helytörténész.

A múzeum terve, hogy a gyűjteményben szereplő valamennyi képeslapot digitalizálják és katalógusba rendezik, így teszik azokat elérhetővé mindenki számára – mondta Bernátsky Ferenc.