Szörnye mindenkinek van. Ott bujkál az ágy alatt, a gyerekkori sötétségben, a felnőttek életében: szorongás, félelem, pánik névre hallgat. Van, amikor nem hallgat: ordít, tüzet hány, de mindenekelőtt jelen van, hangja van. A szörny nem játék. Eddig a sztereotípiák.
Szörnyekről jót vagy semmit. Jót vagy semmit? A kiállítás épp azt mondja, hogy a szörny tud jó lenni, tud a segítségünkre sietni, a látszat pedig néha csal. Nem néha: mindig.
Erről győz meg az ijesztőnek semmiképp sem mondható szörnykavalkád.
Mintha csak egy kiállítótérben járnánk: az egyik terem a sárkányok világába, a másik a hős, harcos tematikához sorolható lények világába, a harmadik az ördögök, boszorkák, kísértetek rejtekébe avat be. A negyedik a hibrid fantázialényekkel, az ötödik a féleleműző szörnyekkel ejt ámulatba.
A nagyon igényesen összeállított tárlat a hazai könyvillusztrátorok legjobbjaiból, fiatal és már régóta ismert alkotók munkáiból válogat, többek között Molnár Jacqueline, Takács Mari, Szimonidész Hajnalka, Hanga Réka, Orosz Annabella, Remsey Dávid, Dániel András munkáit nézhetjük meg.
Az első „kiállítótérben” Csukás István Süsüje nyomán barátságos sárkányokkal találkozunk, félelmeink megszelídített, testet öltött formáival. Ha egy gyerek rájuk néz, előbb jut eszébe, hogy lovagoljon a hátán, vagy megérintse, mint hogy elszaladjon félelmében.
Az utolsó, a féleleműző szörnyek közül válogató „kiállítótérben” látható lények a dolgok kimondására, a gyerekben bujkáló félelem kiűzésére tett szép kísérletek, a láthatatlan, szavakkal nehezen meghatározható rémület megnevezése, lerajzolása megszabadít annak minden szörnyűségétől, megkönnyebbülést okoz, feloldozást hoz.
Baranyi (b) András Zalán Tibor Rettentő görög vitéz című könyvéhez készített, képregényre emlékeztető munkája nagyon meggyőző, de említést érdemel Rofusz Kinga, Mosonyi Aliz, Jeli Viktória könyveiből kicsempészett alkotása js, a tőle megszokott álomszerű, ismeretlen mitológia alakjait felvonultató univerzuma nagy élményt nyújt.
Aztán itt van Herbszt László a néhány éve elhunyt Frankovics György etnográfus, író A bűvös puska című, cigány népmeséket tartalmazó könyvéhez készített illusztrációja, mint a finom humor és a legendaképzés képen megjelenő formája.
A tárlat eloszlathatja a gyerekek szokatlantól, furcsától, különöstől való félelmét, ennyiben a kiállítás a nem megszokottnak megfelelő, attól kicsit vagy nagyon eltérő dolgok és jelenségek elfogadását is segítheti.
A kiállítás június hatodikáig érhető el.
Nyitókép: Rofusz Kinga illusztrációja
