A magyar történelem egy újabb, izgalmas és lényeges fejezetét feldolgozó képregény kiadására vállalkozott a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány. A legendás magyar Aranycsapat kapitányáról, Puskás Ferencről, a hazai és a nemzetközi futballtörténelem kiemelkedő alakjáról, a legsikeresebb magyarok egyikéről még nem jelent meg olyan képregény, amely ekkora terjedelemben és ilyen részletességgel mutatja be életét és sportkarrierjét.
Az alkotás megidézi Puskás Ferenc kalandos, magasságokba ívelő és tragikus mélységeket egyaránt tartalmazó élettörténetét. A képregény egyszerre alapul valós eseményeken és az alkotói képzeleten. A szerzők számos olyan vizuális és verbális elemet alkalmaznak, melyek révén az olvasó nem pusztán Puskás Ferenc történetét, hanem életének korszakjellemzőit is megismerheti.
– A Puskás... és az egész világ azonnal tudja, kiről van szó. Kiről és miről. Arról, hogy volt egyszer egy zseniális labdarúgó, aki emberek százmillióit kápráztatta el. Tehetsége és zseniális játéka vigasztalást jelentett számunkra a szovjet megszállás, a terror, a kommunista elnyomás időszakában. Fénye akkor kezdett el ragyogni, amikor nekünk éppen befellegzett. Öcsinek végül el kellett menekülnie, nekünk pedig megtiltották, hogy beszéljünk róla. Igen, volt idő, amikor a politika még azt is meg akarta szabni, kit szeressünk és kit ne, kire nézzünk fel és kire ne. Mi azonban továbbra is szerettük Öcsit, ahogy ő is visszavágyott hozzánk a távolból. Mert Puskás Ferenc, akit minden kontinensen ismernek, akiről bolygót neveztek el, a világ tetején is az maradt, aki volt: egy huncut mosolyú kispesti srác – mondta Schmidt Mária történészprofesszor, a kiadvány szerkesztője.
A kötetet Tallai Gábor író, valamint Futaki Attila képzőművész készítette. A szerzőpárosnak ez a második képregénye. Az 1956-os pesti srácok hősies harca előtt fejet hajtó Budapest Angyala után fogtak hozzá a Puskás Öcsiről szóló képregény megalkotásához. A képregény kapható a Terror Háza Múzeum webshopjában és a könyvesboltokban.
Képek forrása: a Terror Háza Múzeum Facebook-oldala
