140 éve született Róth Miksa

Képző

(MTI) - Róth Miksa családjában generációkon át üveges mestereket találunk. Nagyapja, Róth Sámuel kezdetben az észak-magyarországi Szendrőn dolgozott, majd Pestre jött, ahol a "Céhen kívül Jogosított Zsidó Üvegiparos Testület" egyik vezetője volt. Róth Miksa apja, Róth Zsigmond olyan jelentős épületek üveges mestere volt, mint például a Nyugati pályaudvar, az első Nemzeti Színház vagy az Ybl Miklós által tervezett egykori Fővámház, ma Corvinus egyetem.

Róth Miksa apjától tanulta az üvegfestészet alapjait, majd Németországban, Beligumban, Angliában és Franciaországban tökéletesítette tudását.

Első jelentős megrendeléseit Steindl Imrének köszönhette, aki a máriafalvi (ma Mariasdorf) késő gótikus templom, majd a vajdahunyadi vár restaurálásakor rendelt tőle gótizáló üvegfestményeket. Róth Miksa ettől kezdve a kora középkor üvegfestményeit tekintette követendő példaképnek.

Igazi sikert az 1896-os millenniumi kiállítás hozott számára, ahol több kiállítási csarnok mellett a ma Vajdahunyad vára néven ismert épületbe és az úgynevezett Jáki kápolnába tőle rendeltek ablakokat.

Ugyanebben az évben megkezdte az épülő Országház üvegfestményeinek kivitelezését is, a munka öt évig tartott.

1897-ben Róth Miksa Olaszországban kitanulta és Magyarországon meghonosította a mozaik készítést. Még ebben az évben, a térségben elsőként, felismerte a Tiffany-üvegben rejlő lehetőségeket és szecessziós stílusú ablakokat készített.

E munkáit már a határokon kívül is elismerték: az 1900-as Párizsi Világkiállításon ezüst-, 1902-ben Torinóban, és 1904-ben az Egyesült Államok-beli St. Louisban aranyérmet nyert szecessziós alkotásaival.

Magyarországon az iparművészek közül elsőként neki ítélték oda az 1897-ben alapított Iparművészeti Állami Aranyérmet.

Ezt követően Róth rendkívül elismert művészként alkotott. Olyan jelentős munkák fűződnek a nevéhez, mint például az egykori Osztrák-Magyar Bank, ma Magyar Nemzeti Bank épületének üvegfestményei, a Zeneakadémia és a Gresham palota mozaikjai és üvegképei.

Az első világháborút követően részben gazdasági okokból, részben a szecesszió divatjának elmúlta miatt más művészeti területeken alkotott: többek között a budai Várban felépített Levéltár épületének díszítőfestését, bútorainak tervezését ő látta el.

Róth Miksa 1944 június 14-én halt meg.