Keserue Zsolt installációjában a Nagyolvasztó című dokumentumfilm szereplői jelennek meg, a monológokon keresztül pedig Dunaújváros művészeti és kulturális életének alig több mint ötvenéves modern hagyománya elevenedik meg, különös tekintettel az első 20-30 évre. A kiállítást Horváth György, a Titanic Nemzetközi Filmfesztivál igazgatója nyitja meg.
Az 1950-ben Dunapentele határában az uralkodó politikai akarat megnyilvánulásaként alapított és építeni kezdett nehézipari művek és a mellé tervezett lakótelep nem tartozott egy már létező városhoz, mint az ország többi pontján létesült ipari komplexumok. Ezért ki kellett alakítani az ott élők számára a mindennapi élethez szükséges szolgáltatások infrastruktúráját, amibe a kultúra is beletartozott. Ezt a feladatot néha felülről, de gyakrabban alulról, az összkomfortos lakáshoz jutás reményében az országból odavándorolt fiatal, friss diplomás szakemberek látták el a '60-as-'70-es években.
Az új kezdeményezések javarészt a városba érkező vagy ott felnövő művészekhez, népművelőkhöz köthetők. Hogyan alakult a sorsuk, minek köszönhető a város országosan is ismert kulturális teljesítménye? Miért ott alakulhatott meg az ország első stagione stúdió színháza a '70-es években, vagy hogyan verhetett gyökeret az acélszobrász szimpózium és a hozzákapcsolható szoborpark? Miért a városban kezdte a néptánc határait feszegetni a Vasas Táncegyüttes, amely aztán a táncszínház felé tett határozott lépéseket a '80-as évek elején?
Hogyan épülhetett a háború után éppen Dunaújvárosban az ország első kiállítóterme (ma Kortárs Művészeti Intézet)? Mi inspirálta a hazai rockzene ismert formációjának (Quimby) alapítóit, akik szintén ott kezdték karrierjüket? Mindezt egy olyan településen, amely semmilyen, az évszázadok alatt kialakult kulturális tradícióra nem építhetett.
Keserue Zsolt munkáiban a szociológiai kutatás mellett a történelmi tematika is egyre jelentősebbé válik, illetve a dokumentumfilmes műfaj "tiszta", szituációkon és interjúkon alapuló, múlt- és tényfeltáró változata.
A társadalmi motívumok felől jut el az egyéni magatartás bemutatásáig, míg az utóbbin keresztül a személyes sorsok közösségi megvalósíthatóságát kutatja. A kiállítás június 7-éig várja az érdeklődőket.
