A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület adta ki azt az 5766. évi kortárs művészeti naptárt, amely alapján ez a tárlat létrejött. Az ott bemutatott műalkotások eredetiben tekinthetők meg az Aranytíz Átrium Galériában. Tizenhárom festő, szobrász állítja ki részben kifejezetten a naptár egy-egy hónapjához készített munkáját, részben ehhez illeszkedő korábbi alkotását. A tárlat a Festészetet Kedvelők Köre és az Artszem Galéria közös rendezésében kerül a nagyközönség elé. A zsinagógai naptárról: A lunaszoláris rendszerű zsidó naptár (a luáh) nem csupán a napévhez, hanem a holdhoz is igazodik, hónapjai újholdtól újholdig tartanak, a zsidó esztendő tehát valódi napév, hónapjai természetes holdhónapok. 2005/2006-ban a zsidó naptár 5766-ik évében járunk, ám ez a számítás éppoly fiktív és utólagos, mint a keresztény időszámítás: a bibliai történet visszaszámlálásán alapul. A zsinagógai újév az első őszi hónap elsején kezdődik, ez az 5766. év esetében 2005. október 4-e volt. A természetes tizenkét holdhónap 10 nappal megrövidítené az évet (így számlálnak a mohamedán országokban), ezért a zsidók, már az ókor végétől, szökőévenként (19 évenként hétszer) egy tizenharmadik hónapot is beiktatnak a naptárba. Eleinte, a bibliai korban ezt a szökőhónapot akkor hirdették ki, ha látták, hogy a tavaszi árpa nem nőtt még elég magasra. Hajdan akkor kezdődött a hónap, amikor Jeruzsálem fölött meglátták az újholdat, s ezt két hiteles tanú jelentette a rabbinikus bíróságon. Erről a tényről azonnal értesítették a diaszpórában (elsősorban a Babilóniában) élő zsidóságot. (A hegyek tetején őrség állomásozott, és éjszaka tűz-, nappal füstjelekkel adták tovább a hírt. Így a jeruzsálemi újholdról még azon az éjszakán értesültek Babilóniában.) Később (a 4. században) véglegesítették az időszámítást, és mindmáig ez a gyakorlat: minden páratlan hónap 30 napos, míg a páros hónapok 29 napig tartanak. Mivel bizonyos ünnepek a hét bizonyos napjaira nem eshetnek, két őszi hónap (hesván és kiszlév) 29, illetve 30 napos is lehet. Ha ezt a tényt, valamint a szökőhónapot is figyelembe vesszük, a zsidó esztendő 353, 354, 355, illetve 383, 384, vagy 385 napból állhat. A hónapok első napját, valamint a 30 napos hónapok utolsó napját, újhold (héberül ros hódes) névvel, kisebb ünnepként tartják meg. Hajdan az újhold jelentős ünnep volt, de a nők ma sem végeznek külön házi munkát, s a templomban is több imádságot mondanak. A kiállítást április 5-én, 18 órakor Faludy Judit művészettörténész nyitja meg. A kiállítás megtekinthető: 2006. április 05. - április 18. A kiállítás helyszíne: Budapest, V. Arany János utca 10. Kép: Dévényi Mónika alkotása
