1834. július 7-én született minden idők legjelentősebb magyar orgonaépítője, Angster József. Német ősei az 1790-es évek végén települtek Kácsfalura (Jagodnjak, Horvátország).
A fiatal Angster asztalosnak tanul, majd felszabadult segédként a céhes ipar gyakorlata szerint vándorlás során gyarapítja mesterségbeli tudását. 1856-tól tízéves nyugat-európai vándorútján életre szóló szakmai ismereteket szerez. Bécsben a jó nevű Titz orgonaépítőnél tölt el néhány évet, Kölnben finom bútormunkában tökéletesíti tudását. Utazása végén régi óhaja szerint Párizsba érkezik, az orgonazenét egyetemesen megújító, a romantikus színdús orgonahangzást kiépítő Cavaillé-Coll orgonaüzemébe. A francia mester Angster felkészültségét felismerve komoly lehetőséget kínál a fiatalembernek, aki azonban háromévi párizsi tartózkodás után hazaindul. 1867-ben Pécsre költözik és a városi tanácstól iparengedélyt kér. Orgonakészítő műhelyét néhány évtizeden belül manufaktúrává, majd gyárrá fejleszti.
Az első orgonaépítői megbízást a pécsi izraelita hitközség adja a pályakezdő kézművesnek. Az 1869. március 21-én átadott zsinagógaorgona gazdag tónusú hangzásával a hallgatók és a szakmai zsűri elismerését egyaránt kivívja. Angster József sorra kapja a megrendeléseket. 1876-ban már a huszadik orgonáját építi a kalocsai székesegyházba, három manuállal, több mint 2500 síppal. A 45 regiszteres orgona 65 hatalmas homlokzati ón sípjának impozáns látványa ámulatba ejti a korabeli szemlélőt. 1881-ben dr. Haynald Lajos kalocsai érsek ?kalocsai érseki orgonaépítő? címet adományoz Angsternak. A századik orgonaépítése a pécsi székesegyházba épül, amelynek avatásán I. Ferenc József király is részt vesz. Az orgona kimagasló minőségéről egy bécsi tekintélyes lap is megemlékezik. A mester az üzem lendületes fejlesztése mellett gondot fordít orgonás tanulmányok írására is.
Az első száz orgona húsz év alatt készül el, és a fejlődési ütem a következő évtizedre már kétszáz megrendelést hoz. A századfordulóig jelentős orgonák készülnek el a budapesti Kálvin téri, a debreceni Kossuth téri református, a budapesti és a szabadkai Terézvárosi templomba, a győri székesegyházba. 1896-ban a kassai dóm hárommanuálos 55 regiszteres orgonáját állítja fel Angster József.
Hat gyermeke közül a két fiú, Emil és Oszkár az orgonaépítészetet választja hivatásul. 1896-ban az apa cégtársként jegyezteti be Emil fiát (?Angster József és Fia?).
A cégalapító Angster a korábbi több évszázados hagyomány szerint mechanikus, fa húzószálas rendszerben építette orgonáit, ám a fiatalok nyugat-európai tanulmányútjaikon megismerik az új szerkezetű orgonákat. A XX. század elejétől a második generáció, Emil és Oszkár vezeti a gyárat. Évi ötven orgonát állít fel az első világháborúig a közel száz fős Angster József és Fia orgona- és harmóniumgyár. Az orgonák a sok alaphangos romantikus hangzásideálnak megfelelő pneumatikus vezérléssel készülnek, köztük olyan nevezetesek, mint a budapesti Bazilika vagy a Zeneakadémia átépített orgonaműve. A harmóniumrészleg évi száz-kétszáz harmóniumot gyárt. A telek- és épületállomány véglegessé válik.
1930-ban Klebersberg Kunó kultuszminiszter pártfogása által megépül a szegedi Fogadalmi templom ötmanuálos 136 regiszteres grandiózus orgonája. A közel 9 ezer sípjával Európa második legnagyobb orgonájának számító dóm-orgona rendkívüliségét nemzetközi elismerés övezi.
Az Angster-cég a nyolcvan éves működése alatt ezerháromszáz orgonát épített vagy épített újjá a Kárpát-medencében. A magyarországi orgonaállomány mintegy egyharmadát. Az ipartörténeti értékeket felmutató, a magyar egyházművészetre, orgonaépítészetre máig ható orgonagyárat a 1949-ben államosították. A harmadik generációbéli vezetőket, Angster Imrét és Józsefet elítélték. A nyolc évtizeden át öt férfitag által vezetett néhai Angster-gyár orgonaépítői szaktudása elenyészett, gépparkja megsemmisült.
A kiállítás végigvezet a cég történetén. Bemutatja Angster József családját, a vándorévek utolsó állomásaként a romantikus új hangzásideált képviselő párizsi tanuló éveket. Illusztrálja az első orgonák építését a manufaktúrán és gyáralapításon át az államosításig. Ismerteti a kézműves orgonakészítést, majd a gépesített gyártást.
A székesegyházakba és kis templomokba épített orgonákat eredeti homlokzati és szerkezeti tervrajzok szemléltetik. A tárlókban eredeti levelek, szerződések, orgonaavatókat méltató kritikák és orgona-katalógusok tekinthetők meg. Az Angster-műhely működésére orgonák alkatrészei és orgonaépítő szerszámok emlékeztetnek. A gazdag fényképanyagon keresztül a különböző helyszíneken megépített orgonák analóg és eltérő építészeti megoldásai figyelhetők meg.
