 |
| Vass Lajos megnyitójából idézünk:
"A kíváncsi ránéz valamire, és azt kérdi: Miért? Az alkotó megálmodik valamit, és azt kérdezi: Miért ne?" Azt hiszem, ez a megállapodás többszörösen is vonatkozik arra a művésznőre, akinek alkotásait újra hazánkban köszönthetjük, és aki a kortárs képzőművészet meghatározó alakja. A képekről azonban más is leolvasható. Egy sokat tapasztalt nő látható rajtuk hollófekete hajjal, kedves tekintettel. Látható azonban az az elszántság és akarat is, mellyel létrehozta önálló művészetét, saját nyelvét. |
 |
| Abakanowicz festő és textil szakon végzett a varsói Képzőművészeti Akadémián. Már a 60-as években megkérdőjelezte a tömegirányzatokat, és következetesen saját vízióját; tudatalattijában megjelenő formáit alkotta meg. Ezek a se nem textil, se nem szobor alkotások - egységes nevükön ABAKANOK - gyakran váltottak ki sokkot a nézőkből, és egyben a világhírt is meghozták a művésznő számára. A művekben feltűnt a gyermeki és a felnőtt világ közti analógia; célja volt mindannak a térnek a kijelölése, amely megóv, védelmez minket. |
 |
| Az Abakanok nagy jelentősége volt, hogy egyetemes tartalmat, jelentést hordoztak. Nem csupán Európában, hanem a világ számos táján értették őket, mindenütt egy-egy új szellemi szférát teremtve. A 70-es években jelentkezett Magdalena művészetében a szövet struktúrájának megjelenítése. Vastag zsinegek, csomók, hurkok, spárga- és fonallabirintusok keletkeztek. Ezek, mint a testből kipreparált szövetek, egymással összekötözve, új energiarendszert hoztak létre. E korszakból származik az Embriológia című alkotás, amely gyakorlatilag több száz, zsákvászonból készült figura; soha meg nem született embiókra emlékeztető ovális formák sora. A híres, kötetlen elrendezésű installáció ezen a kiállításon is látható. Mellette sorakoztak fel a törzs nélküli fejek és fej nélküli torzók, melyek az állandó ideológiai nyomás alatt élő embermassza jelképei voltak. |
 |
| () Magdalena Abakanowicz napjainkban is változatlanul folytatja és fejleszti művészetének minden irányát. Műveiben az intellektuális elemzés és intuiciói által befogadható világ; valamint az álmodozások és a háború által félbeszakított gyermekkor világa ölt testet. A létrejött formák alapvetően szoros kapcsolatban állnak egymással; csupán állaguk változik, és a helyszín, ahol megjelennek. Magdalena továbbra is a megismerhetetlen megismerésére, a felfoghatatlan felfogására törekszik. Művészetét nívós díjakkal több ízben, hazájában és külföldön egyaránt elismerték. A tárlat főkurátora Mariusz Hermansdorfer, a Wroclawi Nemzeti Múzeum igazgatója, kurátora Jerger Krisztina művészettörténész. Fotó: Kadelka László |
