Szobrai mégis az összeszerelő, az összeállító művész alkotásai .A szobrászat azon - szlovák kifejezéssel élve - plebejus rétegéhez tartozik , aki a tárgyakat kiválogatva épít, sőt szerel olyan szobrokat, amelyek elemei a hétköznapok alapjaihoz kötődnek. Azok közül is - ha lehet - a megbotránkoztató jellegű tárgyakat, és munkaeszközöket részesíti előnyben. Ilyen alkotás, amikor WC pumpákat és WC keféket helyez egy vázába, vagy óriásira felnagyítva építi fel azokat egy vasvázra - rácsok, csövek, lemezek közé helyezve. A hétköznapi létezés eszközei - Juraj Melis tekintetével. A slagcsövek, gereblyék, szögek és rácsok - kerti szerszámok - különös kompozíciói is, amelyek mégis szobrok, a maguk törvényei szerint. Különös látásmódja egyfajta nyelvi kísérlet. Leghíresebb példája ennek az a műve, amelyben önarcképét látjuk, homlokán szöggel beütve az írást. "Szöget ütött a fejébe" mondhatnánk, reciprok, inverz módon fogalmazva. Nyelvi karakterek az előbb említett kerti szerszámokból készült művek is. Számára két dolog fontos: a LÉT - létezés - ez az "anyagi lét" nála, és a TÚLÉLÉS - amely a művészet. Az elvetett és megtermelt javak után, a művészi létezés, ami ösztönzi, hajtja e különös, formabontó alkotások felé. Minden műve összeállítás vagy kollázs. Juraj Melis Érsekújváron született pár házzal arrébb, mint Kassák. Életét, és kapcsolatait hazánkkal ez a tőle független tény egy életre predesztinálta. Kiállítás-sorozata a Kassák Múzeumban, a Képzőművészeti Egyetem Barcsay-termében és a Szlovák Intézetben egyszerre látható. Vajda Ildikó/Artnet A kiállítás megtekinthető: 2005. január 11. - február 4. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 10 - 18 óráig, szombaton 10 - 13 óráig A kiállítás helyszíne: Magyar Képzőművészeti Egyetem, Barcsay-terem - Budapest, Andrássy u. 69-71.
