Alkotók és támogatók örömére - a Raiffeisen gyűjtemény

Képző

"Nem hagyományos, tradicionális bankot akartunk létrehozni - kezdte beszédét Felcsúti Péter vezérigazgató. - Nem egy olyan intézményt, ahol a vezetés hatalmas és mindenható, az ügyfél pedig kicsi és elesett, hanem ennek épp az ellenkezőjére törekedtünk, egy oldott, baráti, mellérendelő kapcsolat kiépítésére."
Ezt a szándékot már maga a bank épülete is tükrözi: az Akadémia utca 6. szám alatt található székház ügyfélpárti és valóban barátságos. A kellemes légkör kialakításában nem kis része van a kiállító tereknek, ahol rendszeresen tartanak tárlatokat a kortárs képzőművészek munkáiból.

A Raiffeisen Gyűjtemény létrejötte szorosan az épülethez kötődik. Az ötlet, hogy egy ilyen, a banki élet szempontjából redundáns elem az intézmény életébe szervesen illeszkedjen a költözés után született. Mivel a Raiffeisen bankcsoport egy nemzetközi hálózat része, a kezdeményezés még inkább üdvözölhető.
A galéria 2000 novemberében Oshkar Kokoschka kiállításával nyitott. 2001-ben Gellér B. Istvántól Mattis Teusch Jánosig sokan megfordultak itt. 2002-ben eddig Hajdú Kinga, Soós tamás és Bernáth András tárlatait láthatta a közönség.

"Maga a katalógus nem reklámanyag - hangsúlyozza Felcsúti - hanem valódi művészeti érték." Nem túloz ezzel, az igényes kiállítású kötet a kortárs művészek legnevesebbjeiből válogat.
De mint minden szelekciónál, így itt is működni kezd persze hiányérzet. Hol vannak például egy ilyen reprezentatív munkából El Kazovszkij, Szotyori László és Fehér László, vagy éppen Baranyai Levente alkotásai? Miért viseli a kiadvány a büszke Magyar képzőművészet az ezredfordulón címet, mikor szinte kivétel nélkül csak a festészettel foglalkozik?
De ne legyek ilyen szigorú. Nézzük, mi az, amit ez a vastag, gyönyörű katalógus "tud", vagy pontosabban: mitől érdekes és mitől áttekintő jellegű mégis. A névsor meglehetősen illusztris, akár a kuratóriumi tagokat, akár az alkotókat nézzük.
Az utóbbi skála Bak Imrétől Wolsky Andrásig terjed, közöttük pedig a műfaj olyan fiatalabb vagy idősebb alkotói, akik - legyenek bármelyik korosztályba sorolhatóak - már komoly életművet tudnak maguk mögött. Többek között Bak, Klimó Károly, Swierkiewicz Róbert, Mauer Dóra és Gáyor Tibor képviseli az úgynevezett idősebb nemzedéket.
Számomra a közép a legérdekesebb, ami olyan művészekkel, mint Roskó Gábor, Gaál József, Szűcs Attila, Köves Éva vagy mint Kőnig Frigyes képviselteti magát.
Gaál torzói, Köves kvázi-látképei mindig lenyűgöznek, ebben az albumban is érdekesen villantanak.

A legfiatalabbak közül Chilf Máriát és Radák Esztert emelném ki. Ez utóbbinál a lenyűgözően élénk színválasztás, a tárgyak élénksége, az objektumok térbelisége nyűgöz le. A válogatás végig kiegyensúlyozott és arányos, nem a névre, hanem a valódi minőségre rámenő.
Ez nem véletlen, nézzük meg a kurátorok névsorát: Gondáné Fischer Zsófia, Hajdu István, Horváth Krisztina, Jerger Krisztina, Puskásné Petheő Ildikó. A bevezetőt és a tanulmányokat Hajdu István írta.
A könyvben 38 alkotó 108 műve található, a nagyobb könyvesboltokban megnézhető, megvásárolható. Ám aki az albumot túl drágának találná, az látogasson el a Raiffeisen Galériába, ahol most éppen (november 18- án nyitott) Mulasics László állít ki. A belépés ingyenes.