A felperes ügyvédje az MTI-nek elmondta: az írásba foglalt ítélet ismeretében konzultál ügyfelével, báró Hatvany Ferenc Tanzániában élő unokájával arról, hogy benyújtanak-e fellebbezést.
Cardoso Maria Diana a magyar államot perelte be a hagyaték megszerzése érdekében. A vitatott tulajdonjogú műalkotásokat Courbet Birkózók című festményét, valamint Daugbigny, Rodin és Von Menzel egy-egy ceruzarajzát a Szépművészeti Múzeumban őrzik.
Varga Tamás ügyvéd, a felperes jogi képviselője az MTI-nek elmondta: az elsőfokú bíróság kedden elutasította a keresetet egy több mint fél évszázaddal ezelőtti kormányhatározatra hivatkozva.
A szóbeli indoklás szerint az 1951-es jogszabály rendelkezett arról, hogy a Hatvany-család engedély nélkül külföldre távozó tagját, Hatvany Ferenc lányát, Hatvany Alexandrát megfosztják állampolgárságától és elkobozzák vagyonát. Így szállt át az értékes műkincsek tulajdonjoga az államra.
A felperes jogi képviselője ugyanakkor arra mutatott rá, hogy kormányhatározat létéről a perben nem sikerült bizonyosságot szerezni, csupán a róla szóló előterjesztést tudta bemutatni az alperesei oldal.
Továbbá az sem bizonyított a felperes ügyvédje szerint, hogy a korabeli jogszabályok szerint is az elkobzás formai előfeltételének számító aktusok, köztük például a határozat helyhatóságnál történő többszöri kifüggesztése megtörtént-e.
Arra a kérdésre, hogy fellebbeznek-e, Varga Tamás megjegyezte: az állam ellen külföldön élő örökösök által indított műkincsperekben a felperesek előbb-utóbb belefáradnak az évekig húzódó, kilátástalannak tűnő és számukra sokszor érthetetlen eljárásokba.
Hozzátette: a bíróságok függetlenségét és pártatlanságát nem kívánja megkérdőjelezni, de az a benyomása, hogy az ilyen eljárásokban a felperesi oldal rendkívül nehéz helyzetben van és csak igen-igen ritkán sikerül bizonyítania igazát és pert nyernie a magyar állam ellen.
