| Az amatőr képző és iparművészeti mozgalom 50 éves múltra tekint vissza Magyarországon. Elindítója a - Magyar Művelődési Intézet elődje-a Népművelési Intézet volt. Jeles művésztanárok kezdeményezésére - mint Fischer Ernő, Xantus Gyula - alakultak képzőművész körök elsősorban kelet Magyarországon. Ezekben a szellemi műhelyekben nevelkedett a mai képzőművészeti élet több jelentős személyisége, akik akkor a modernséget képviselték. |
A mozgalomhoz tartoznak továbbá az autodidakták, a naiv művészek, a cigány festők is. Jellemzően meghatározó, hogy megélhetésüket tanult szakmájukból biztosították a maguk számára, a művészettel mégis elhivatottsággal tudtak foglalkozni. Az 1990-es évekig bemutatkozásukat szigorúan szabályozták. Ezt követően eltörölték azokat a rendeleteket, amelyek megkülönböztettek professzionális és nem professzionális alkotókat. A Magyar Művelődési Intézet számon tart lehetősége szerint minden olyan alkotót, aki nem végezte el a Képző vagy Iparművészeti Egyetemet. Szakmai munkánkat a megyei művelődési központok segítik adatgyűjtéssel, csoportos kiállítások szervezésével, képzéssel. Országos szintű bemutatkozásra háromévenként kerül sor, a megyei elő zsűriket követően -immár negyedik alkalommal-Budapesten mutatjuk be a legjobbnak ítélt alkotásokat. 2000-ben a Vigadó Galériában, 2003-ban a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban került megrendezésre a kiállítás. Ezt a Tárlatot 2000-ben neveztük el Amator Artiumnak, azaz a művészet szerelmeseinek szeretnénk fórumot teremteni. A mozgalomnak több ezer a Magyar Művelődési Intézet által regisztrált tagja van. Az intézményi fenntartású képzőművészeti körök nagy része átalakult egyesületté, alapítvánnyá. Több országos szervezet tömörít egyéni alkotókat. Az alkotókörök szakmai érdekképviseletét a Képző és Iparművészeti Alkotócsoportok Nemzetközi Szövetsége látja el. A szervező -Magyar Művelődési Intézet Művészeti Programok Főosztálya - arra törekszik, hogy háromévenként új elemekkel gazdagítsa a hagyományos Tárlatot. 2003-ban a művésztanárok kitüntetését vezették be, akkor Szemadám György és Baráth Hajnalt részesültek elismerésben, most Ásztai Csaba és Siklodi Zsolt képzőművészeknek ítélte a zsűri az elismerést. Az idei évben újdonság, hogy azokat a játékkészítő iparművészeket szólították meg, akiknek egyedi alkotásai nem a népi játék kategóriájához tartoznak. A Kiss Áron Magyar Játéktársaság nagy segítségünkre volt az alkotók felkutatásában, értékelésében. A közösségi díjat a Kunszentmártoni Szabad Alkotók Társasága kapja. |
