Képző

André Kertész Retrospektív

Archív 2011. szeptember 28.
 

André Kertésznek soha nem volt a munkássága egészét átfogó, annak valós arányait és hangsúlyait feltáró retrospektív kiállítása. A Jeu de Paume-ban 2010 szeptemberében nyílt, majd Winterthurban és Berlinben bemutatott tárlat, melyet most a Magyar Nemzeti Múzeum is fogad, ezt a hiányosságot szándékozik pótolni.

A kiállítás a lehető legnagyobb mértékben vintázsokból, illetve a fényképész által jóváhagyott kópiákból válogat, Kertész alkotói felfogásának folytonosságát és egységességét igyekszik feltárni, melyhez kontinenseken átívelő pályája során mindvégig hű maradt.

A 250 művet, fotókat és újságokat bemutató visszatekintés csaknem ezer négyzetméteren, szeptember 30-tól látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum József nádor termeiben.

André Kertész (1894-1985) fotográfusi tevékenysége több mint fél évszázadot ölel fel, s egyike azoknak a külföldre származott magyar mestereknek, akiknek nevét minden, fotográfiát kedvelő a 20. század legmeghatározóbb egyéniségei között tart számon. Robert Capa, Moholy Nagy László, Brassaď, Munkácsi Márton és André Kertész nem csak az egyetemes fotótörténet kiemelkedő alkotói, de nekik köszönhetően a magyar fényképezés múltja iránti érdeklődés sem lankad.

A művész fotográfussá formálódásának első évei Magyarországhoz kötődnek. Első felvételét 1912-ben készítette, majd az első világháború alatt a megszokott heroikus ábrázolósától eltérő, művészi képekben örökítette meg a katonaélet mindennapjait.

1925-ben érkezett Párizsba, ahol azonnal a Montparnasse pezsgő művészvilágába került. Tehetsége hamar nyilvánvalóvá vált, s két év múlva már kiállítása nyílt az Au Sacre du Pritemps galériában, 1933-ban elkészült híres Distortions (Torzulások) című sorozata, majd 1934-ben megjelent első, Szajna partján, parkokban, utcákon tett kóborlásai során keletkezett, párizsi mindennapokat megörökítő képekből összeállított albuma, a Paris vu par André Kertész (Párizs, André Kertész szemével). A kor legjelentősebb illusztrált magazinjaiban, köztük a VU-ben jelentek meg a fényképei.

1936-ban az egyik legnagyobb hírügynökséggel, a Keystone-nal kötött szerződése New Yorkba szólította, de az együttműködés rövidnek bizonyult, s helyette Kertész olyan tekintélyes folyóiratoknak kezdett dolgozni, mint a House and Garden, a Harper?s Bazaar és a Vogue. 1944-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot. 1949-tól belsőépítészeti fényképezéssel foglalkozott.

A Museum of Modern Art 1964-ben rendezett kiállítást a két évvel azelőtt visszavonult Kertész műveiből, amelyet további tárlatok követtek Tokióban, Stockholmban, Budapesten, Londonban, Párizsban stb.

Az 1970-es évek közepétől a New York-i lakásának ablakából feltáruló látvány kötötte le művészi érdeklődését. Washington Square-i otthonában hunyt el 1985-ben.