1952. január 18-án születtem Budapesten Kiss Anikó néven. A szükségesnek látszó megkülönböztetés miatt, használom az "annavarro" nevet, egyrészt édesanyámra emlékezve, másrészt az életemet átszövő "Goldmund"-i manualitás és teljességeszmény jegyében. Életem korai szakaszától mindig rajzoltam, festettem, konstruáltam kisebb-nagyobb műveket. Művészi fejlődésem rendkívül kacskaringós utat írt le. Végeztem tanárképző főiskolát rajztanári szakon, majd később a népművelő szak után képzőművészeti főiskolán díszlet- és jelmezszakot summa cum laude - vel, miközben voltam népművelő, képzőművészeti lektorátusi tisztviselő és tanár is. Ezután évekig színházi tervező voltam, később külföldi és hazai alternatív színházi műhelyekkel is dolgoztam. Abban az életszakaszban úgy látszott a látványtervezői pályán belül integrálható összes addig megszerzett tudásom és érzékenységem. Közben a gyakorlatban derült ki, hogy az általam vágyott alkotói közeg nem adott a magyar színházi életben, ahol csak díszítőművész lehetek, ami elfogadhatatlan számomra. Számtalan tervezés és önálló művészi kivitelezés után lassan elhalt a hivatás gyakorlása és felváltotta az önálló képzőművészeti alkotómunka. Az elvégzett díszlettervezői szak mindamellett nagyon is kedvező volt számomra, úgy érzem bizonyos értelemben szerencsésebb volt festői kibontakozásom szempontjából, mintha festő szakot végeztem volna, mert azok a világítási -, tér-, és egyéb stúdiumok, amelyekre a szak lehetőséget nyújtott és amelyekkel magam is megtűzdeltem tanulmányaimat, fontosak voltak számomra. A munka analitikus jellege miatt inkább emlékeztetett a bauhausi iskolára és nekem, mint a tárgyi valóságot előképül használó festőnek többet jelentett, mint a csendélet-kompozíciók, és akt - stúdiumok, melyeken persze magam is rendesen keresztülmentem a rajztagozatos középiskolában, a "Désiben", a "Postás" - /ezek ismert képzőművész körök voltak sokáig / - a főiskolai előkészítőkön és a főiskolán. Tagja vagyok a Belvárosi Művészek Társaságának, húsz éve vagyok "alap-tag" (MAOE). Több önálló és csoportos kiállításon vettem részt mint tervező és mint önálló képzőművész. Legutóbb a KAS Galériában volt önálló kiállításom, Budapest Belvárosában, majd a Művészetmalomban Szentendrén csoportos kiállításon vettem részt. Munkáimmal kapcsolatban jellemző a festői geometrizmus. Viszonylag nagy vásznakra akrillal festek, közel áll hozzám a régiek közül Mondrian, Malevics művészete, megalapozott gondolatisága, és a munkásságuk folytatásaként kirajzolódó ma is működő nemzetközi MADI csoport, mely eszmeiségében nélkülözi a dogmakényszert. A kinetikus művészet érdekel, valamint az elektrografika. A malevicsi szuprematista fonalat olyan értelemben felveszem, hogy szélsőségesen eltávolodom attól a formavilágtól, ami a valóság elemeire utal vissza. Érzetszimbólumok, indulat-érzékeltetés, mozdulat /térbeli kettőzés, mint időbeliség /térbeli sokszorozás egy irány mellett, mint időbeli folyamat/, jelen vannak képeimen. Munkáim nagy csoportjában kap helyet a rétegzettség, a tér-idő mélység ellenpontozás, forgatónyomatéka hagyományos kompozíciós elv mellett. Eszközként használom a stroboszkópikus hatást, a nagyítást, a térbeliség hatáselemeit, az áttetszést, áttűnést, stb. Munka közben kerülve az esetlegest, pontról pontra haladva, többnyire aktuális tervezettség nélkül készülnek, épülnek, születnek képeim. Újabban születő munkáim képszerűek, de kilépnek a síkból és a kép elé helyezett elemek a valóságos képpel egységben, pszeudo jelleget keltve jelennek meg. Ez a fajta érzékenység foglalkoztat most. Készítettem szobrokat, grafikákat is, de igazából nyitott festőnek érzem magam. A kiállítás megtekinthető a www.virtuartnet.hu címen.
