(MTI) - Szablyár Zsuzsanna befogadható, közérthető, kicsit átírt világot tár a látogatók elé. Mint a festőművész fogalmazott, alkotásaival azt sugallja, hogy ki kell lépni a mindennapok szürkeségéből, élvezni kell az életet. Az őrszem - az apró résen kikukucskáló kutyus - a külső világból beáramló boldogságot jelzi. Az eső utáni, tócsás-képek üzenete, hogy a mindennapokban, a "lehorgasztott fejű, monoton menetelésben" is észre kell venni a szépet.
Többnyire személyes élményei alapján alkot; a velencei képeknek például két évtizedes történetük van. Vissza-visszatér és mindig más szemmel látja a mediterrán várost, mindig talál valami szépet, újat. Ahogy változnak az évszakok, a napszakok, úgy változik meg Velence ritmusa, színei, hangulata.
A korábbi alkotásokon - a tárlaton a kopjafás temető látható - a fekete helyett sötétbarna vagy sötétkék festéket használt - mutatott rá Szablyár Zsuzsanna. Csak később jött rá, hogy attól nem lesz komor a kép, ha feketét vagy sötétebb tónusokat alkalmaz. Mindig új technikákat próbál ki, de amit egyszer megkedvelt, ahhoz mindig visszatér. Sokfajta anyaggal kísérletezik, kipróbálta már az aranyfüstöt, papírnyomatot, az olaj-, a pasztell- és a vegyes technikát.
Bohus Áron is "bűvészkedik" az anyagokkal, de munkáiban - bronzöntvények, vörösrézből, fából készült kisplasztikák, szobrok, díjnyertes emlékpénzek, érmek - elvontabb gondolatokat jelenít meg. Az egyik általa készített érmen Rodin portréja látható, aki szobrászatban az egyik példaképe volt. Egy másik - az első magyar kiadású négyzetes pénzérme - Kempelen Farkast ábrázolja.
A gabonaköröket, a mezőkön kialakult misztikus formákat idézi a kínai disznószőrből és bükkfából készült alkotása. A Válság-sorozat a világban, napjainkban történt változásokat - a szétesést, az eltávolodást - szimbolizálja; kezdetben a fogaskerekek még összeérnek, aztán leoldódik a lánc, a következőn pedig már eltávolodnak egymástól.
Bohus Áron és Szablyár Zsuzsanna közös tárlata június 29-ig lesz látható Zalaegerszegen.
