A kurátor Paweł Leszkowicz koncepciója az volt, hogy a homoszexualitás témáját egyrészt a kulturális tradíció, másrészt viszont az aktuális kisebbségi politika kontextusában vizsgálja. A fiatal lengyel, horvát, orosz, fehérorosz, cseh, német, román, magyar, bolgár, litván, amerikai, szlovák és ukrán alkotók művei mellett a múzeum gyűjteményének azok a darabjait is kiállították, melyekben a homoerotika, mint a vizuális ábrázolásban domináns esztétikai minőség jelenik meg. Ezáltal a tárlat egy újszerű aspektusból mutatja be a művészet történetét, lerázva magáról a nyugati civilizációt átható heteronormatív értékrendet.
A művészettörténeti hivatkozások kontextusában, a kiállításon felvonultatott antik vázarajzok, klasszicista aktábrázolások, valamint mitológiai vagy épp biblikus témájú olajfestmények érzékletesen szemléltetik, hogy a különböző korok művészete mindig is szívesen választotta témájául a férfiúi szerelmet, erotikát, a feminin férfitestet, a gyengéd férfibarátság motívumát. Ez utóbbi különös intenzitással jut kifejezésre a mitologikus irodalom olyan férfipárosaiban, mint Hüpnosz és Tanatosz, Oresztész és Püládész, Castor és Pollux, Orfeusz és Herkules homoerotikus pásztoróráiban, vagy épp a bor és a mámor lányos külsejű görög istenének alakjában. A művészettörténet ilyenfajta, újszerű perspektívából történő áttekintése rávilágít arra, hogy a meleg identitás és szubkultúra nem csak a modernitás korában válhatott témává, de mindig is jelen volt a művészetben, mi több meghatározó esztétikai funkciót töltött be.
A kiállítás tematikus egységei az alábbi címeket viselik: Homoerotikus klasszicizmus, Férfiakt, Férfi párok és Ganimedes, Szent Sebestyén, Leszbikus Imaginárium, Transgender/Androgünia, Arhívum.
A kiállítás tematikus egységei az alábbi címeket viselik: Homoerotikus klasszicizmus, Férfiakt, Férfi párok és Ganimedes, Szent Sebestyén, Leszbikus Imaginárium, Transgender/Androgünia, Arhívum.
A témát történelmi és kulturális kontextusba helyező, s ezáltal komplex módon tárgyaló kiállítás világszinten is egyedülálló vállalkozás, melyhez egy terjedelmes tanulmánykötet is társul. A kiadvány szerkezete a tárlaton prezentált tematikus egységek szerint épül fel. A kötet egyik előszavát a Varsói Nemzeti Múzeum 2009-ben megválasztott új igazgatója, Piotr Piotrowski művészettörténész írta, kiemelve a kivételes projekt jelentőségét a Nemzeti Múzeum ?újkori? történetében. A Varsói Nemzeti Múzeum egyik legfontosabb célkitűzése, hogy aktív szerepet vállaljon az egész Európát érintő olyan közéleti kérdésekben, mint például a kisebbségek helyzete, hozzájárulva ezzel a társadalom fejlődéséhez, és az egyik legfontosabb kollektív érték, a demokrácia árnyaltabb és mélyebb megközelítéséhez.
Az összesen 250 művet, s mintegy 43 kortárs alkotót felvonultató tárlat kiállítóművészei között olyan nevekkel találkozunk, mint: Katarzyna Kozyra, Łukasz Stokłosa, Adam Adach Karolina Breguła (Lengyelország), Remigijus Venckus (Litvánia) Piotr Nathan, (Németország, Lengyelország), Nan Goldin (USA), David Černý (Csehország), Blue Noses (Oroszország), Anna Daucikova (Szlovákia), valamint a 2008-ban elhúnyt, orosz származású, Magyarországon alkotó El Kazovszkij.
A tárlat meghívottjai között további két magyar művész, Szabó Benke Róbert és Dallos Ádám is szerepel.
