? Az az üzenet, hogy nincs üzenet ? jelenti ki a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) grafikus szakos hallgatója, Szűcs Krisztina, miközben magenta színű fejet pingál egy kapura.
Nem rózsaszín vagy pink, hanem magenta kérem! Mégpedig azért, hogy passzoljon a rendezvénynek otthont adó Euro Mini Storage hatalmas épületéhez. Mert itt minden magenta. Az ott kóválygónak pedig villámgyorsan átsuhan a szállóigévé vált mondat az agyán: ?Az a gyanús, ami nem gyanús?. E velős gondolat tudatában, már meg sem lepődik az arra járó, hogy itt minden olyan simulékony és egyszerű. A raktárkapura pingált ?Csókolózó pár?, az erőltetetten átszellemült ?Tornádó? épp úgy, mint az ?Őrzők?, amely mellesleg a nyertes alkotás.
A Nagy Testvér viszont figyel, és vigaszt nyújt a látógatónak. Mlinarics Máté?Szem? című képéről beszélünk. Mértani pontossággal megfestett körök egymásban, amelyek magukba húznak. Fehér, zöld, kék, lila, fekete, és a pupillát félig fátyolosan takaró körök halmaza. Tökéletesen letisztult gondolatébresztő.
? Egyszerűnek tűnik megfesteni egy ilyet, pedig korántsem az ? mondja a már grafikusként dolgozó nyertes. Aztán könnyed mozdulattal leveszi piszkosfehér kesztyűjét, és elillan.
Alapjában véve jó kedeményezés a ?Kortárs dizájn raktárkapun? címet viselő művészeti pályázat. A MOME-n tanuló grafikusoknak adott a lehetőség, hogy megmutassák magukat, kik ők, mit akarnak, merre tartanak, na és anyagi formában is kaphatnak némi löketet a folytatáshoz.
Egyed Gábor
? A MOME line-nal karöltve találtuk ki, hogy a művészetet kivisszük az utcára ? magyarázza a Euro Mini Storage operációs menedszere, Forgács Krisztián. Az Amerikai Egyesült Államokban 53 önkiszolgáló raktár van már, Magyarországon mi vagyunk az elsők, akik akár egy négyzetmétertől is helyet biztosítanak magánszemélyeknek és vállalkozóknak egyaránt, ha nincs hová pakolniuk, mert éppen költöznek, utaznak, lakást újítanak. Az amúgy is feltűnő színű épület pedig még inkább figyelemfelkeltő, ha kívülről festmények borítják ? mondja Forgács Krisztián.
A rossz csupán az, hogy a mintegy ötven pályázóból kiválasztottak hetet, akik felfesthették az épületkoplexum kapuira műveiket, ám a képeket nézegetve erős kétely támad bennünk, hogy valóban ezeket kell-e kivinni az utcára, művészet gyanánt.
A díjnyertes Ferth Tímea alkotása például ?olvashatatlan?. Nem a látszólagos kuszasága miatt, hanem, mert nincs benne semmi friss. A fáradt színhasználat, a zavaros kompozíció, a rosszul intonált grafikai egységek determinálttá, megkövesedetté teszik a képet.
A ?Kaput áttörő elefánt logóval? című képet azonban mereven bámulja egy piros pólós srác.
? Véletlenül keveredtem ide, itt raktak ki, stoppal járom a világot, most épp Bukarestbe megyek ? meséli az ausztrál idegen, Govinda Lange. Leültem ide az autópálya melletti fűre nézelődni, kíváncsiskodni, de ez az egész cukorszirup jellegű. Minden rózsaszín és átlagos ? teszi hozzá nevetve.
Nem csoda, hogy a díjkiosztón már se híre, se hamva nincs az ausztrál világjárónak. Az alkotók pókerarcot öltenek, semmi izgatottság nem látszik rajtuk. Amikor a Euro Mini Storage ügyvezető igazgatója, Danu M. Temelie joviális hangon kimondja a győztesek nevét, erőtlen taps hallatszik. Csupán az első helyezett Ferth Tímea kacag önfeledten. A szemlélődő pedig azt érzi, nem akar megfelelni a közízlésnek, ennek a nyári melasznak, amely már most avas.
