| A kupola belső felújítása az utóbbi évezred egyik legnagyobb restauráiási munkája. volt a kupola befüggesztett munkaállványán több hónapon keresztül dolgoztak az Architekton Rt. díszítőfestői és aranyozói, illetve az Architekton Rt. szakmai irányítása alatt foglalkoztatott alvállalkozók, restaurátorok. A munka magában foglalta a kupolahéj és a kupolát tartó csegelyek díszítőfestését, aranyozását és a stukkó tagozatainak megerősítését, kiegészítését, valamint a mozaikképek és műmárványfelületek restaurálását.
A templomtér alaprajza megközelítőleg görög kereszt alakú. A kupola a hossz- és keresztszárny metsződésében kialakított csegelyekre elhelyezett dob, amelyet egy fél ellipszoid formájú héjazat zár le. A felületet nyolc félkör záródási ablak természetes fénye világítja. meg, nagy kiülésű párkányok, lizénák és ívbordák, továbbá négy szoborfülke gazdagítja.
A felső körmezőben a Teremtő, a következő képsorban 16 szeráf, az ablakok között Krisztus és az ő eljövetelét jövendölő próféták valamint Keresztelő Szent János ülő alakja, az ablakok feletti felületeken 16 kerub, alattuk mondatszalagokat tartó angyalpárok mozaikképei láthatók. Az ívháromszögeket a négy evangélistát ábrázoló mozaik tölti ki. Valamennyi felsorolt mozaikkép a velencei Salviati és Jesurum cég műhelyében készült Lotz Károly tervei alapján.
A kupoladob felületét 16 vörös műmárvány lizéna tagolja. A lízénák között négy szoborfülke, a további 12 mezőben intarziautánzatú keretezéssel szegélyezett műmárványozott mezők műmárvány borítja a lizénák fejezetére támaszkodó főpárkányon elhelyezkedő képszéket és a pilaszterek alatt húzódó lábazati. tagozatokat is. A márványozást Detoma Antal készítette.
A műmárvány- és mozaikfelületeket gazdag- plasztikai elemekkel díszített stukkótagozatok, osztópárkányok fogják közre. A stukkófelületeket több színű festés borítja amit a mozaikok arany hátteréhez igazodóan aranyozás gazdagít. A festési és aranyozási munkákat Scholtz Róbert és utódai Steinhausl János és Kölber készítették. A gipsz stukkók nagy valószínűséggel Szabó Antal munkái akinek a nevéhez fűződik a templom belsejét ábrázoló "fösz" (gipsz) minta elkészítése is.
A kupola díszítőfestése a fennmaradt névfelírások tanúsága szerint 1898 első felében készült el. A festett felületeken semmiféle utólagos beavatkozást nem találtunk, átfestés, újrafestés az elmúlt száz évben. valószínűleg nem történt.
Az erősen szennyezett festés és aranyozás állapota leromlott; helyenként kritikus állapotban volt.
Korábban feltehetően az épületszerkezetek, illetve a kupolafedés károsodása miatt jelentős beázások történhettek, aminek eredményeképpen a stukkó tagozatok és a falszerkezet is több helyen megbomlott. A felületek nagyobb részén csak erős szennyeződés, hajszálrepedezettség volt észlelhető. Az általában kb. 50 évig megmaradó kazein kötőanyagú festés állapota már tisztítassal sem volt fenntartható, ezért a szakmai zsúri állásfoglalása, illetve a jóváhagyott restaurálási tervben foglaltaknak megfelelően színhelyes rekonstrukciós visszafestést készítettünk. A színek pontos beállításához, az eredeti színviszonylatok meghatározásához támpontot adtak a letisztított mozaik- és műmárványfelületek is. Ezeknek, valamit a szoborfülkékben elhelyezett négy spiáter anyagú szobornak a restaurálását, a díszítőfestő-aranyozó munkákkal párhuzamosan, felkért szakrestaurátorok készítették. A mozaikképek restaurálását Zsámboki Orsolya irányításával a Bart Kft., a műmárvány- és szoborrestaurálást Seres András (Lotz Stúdió) készítette. A stukkódíszítéseket a Lancetta Kft. egészítette ki.
A festőmunkákat a teljes felület portalanítása, illetve a régi, tönkrement festékbevonatok eltávolítása előzte meg. Formahű módon kiegészítették a stukkótagozatokat, majd ezt követően elkészült a mintegy 4000 m2 stukkófe1ület festése és aranyozása. Az aranyozáshoz 135 000 lap, 60x60 m-es német dupla aranyat használtunk, a festés anyaga Plextol B 500- as kötőanyagú általunk kevert festék volt. A munkát függesztett állványzatról készítettük. A rendkívül bonyolult állványzat miatt a felületeken igen nagy figyelmet kellett fordítani arra, hogy az összefüggő tagozatokon a színek azonos módon jelenjenek meg. Külön nehézséget jelentett, hogy munkánk során tekintettel kellett lennünk a templomtér nagyobb részének, így a kupolához csatlakozó hossz- és keresztszárny boltozatainak már korábban megvalósult, az eredeti színviszonyiatoktól eltérő, uralkodóan sárgás tónusú díszítőfestésére is.
Az elkészült munka a szakma teljes elismerését vívta ki. Az Architekton Rt. díszítőfestő-aranyozó szakemberei azóta befejezték a Magyar Nemzeti Múzeum főlépcsőházának és dísztereinek teljes rekonstrukcióját és a Gödöllői Királyi Kastélyban feltárt barokk színház belső terének helyreállítását is.
|
