Béres János és Kelebi Kiss István tárlaton futottak össze
(MTI) – A Keresztutak cím a két alkotó kiállítótermi találkozását és egyben életútját is jelzi. Mindketten sokoldalú művészek: a grafikus, festő Kelebi Kiss Istvánnak verseskötetei jelentek meg, Béres János sokszínűségét a kőből és bronzból faragott domborművek, kisplasztikák, köztéri szobrok jelzik.
A festők „nyugodtabban” fejezhetik ki érzelmeiket – fogalmazta meg a tárlaton Béres János, míg Kelebi Kiss István szerint a legnagyobb különbség, hogy a szobrász nem tévedhet. A festő, ha nem sikerül egy képe, megsemmisítheti, de ugyanezt a szobrász már nem teheti meg – fejtette ki.
Kelebi Kiss István grafikái, vegyes technikával, ragasztással, festéssel készült képei többségükben illusztrációk, vallomások, vélemények az olvasott versekről vagy akár egy gyermekkori élményről.
 |
|
Béres János: Zalai anzix |
Béres János arra törekszik, hogy a szobrok, kisplasztikák minden oldalról főnézetet mutassanak, „körbejárhatók” legyenek, és ha valamelyik téma ezt nem adja meg, inkább más témát választ. Köztéri szobrai többnyire ismert férfialakokat ábrázolnak, míg a kisplasztikák – Artemisz, a lejtőn lefelé osonó görög istennő, a ló testű kopasz lányka, a csellóban megformázott nőalak – többnyire impressziók.
A Csitri – kar nélküli torzó óriás tigrisfarokkal – a nővé válást, a kislány átalakulását jeleníti meg, a kagylókkal, náddal, vízzel körülvett nő a tihanyi éveket idézi fel. A fehér gyászt, a telet jelzi a carrarai hófehér márványból kifaragott Fehér éjszaka. A „színházi falon” a Hevesi Sándor Színház örökös tagjainak a domborművei láthatók.
A terem két sarkában helyezték el a tardosi vörösmárványból készült, mitológiai történetet felelevenítő egyszarvúakat. Mint azt Béres János felidézte, a legenda szerint egy vadászaton Gábriel arkangyal addig üldözte a törő-zúzó dúvadat, míg az a rózsalugasban pihenő Mária ölébe menekült. A szilaj vadból szelíd állat lett, mert az embernél is előbb érezte meg, hogy Mária a kiválasztott. A márványszobor mellett gyönyörűen kidolgozott, kicsiny Mária-kép látható, melynek márványból faragott változata a szigligeti templomba kerül majd.
Az alkotás folyamatát illusztrálja az alsólendvai születésű Zala Györgyöt ábrázoló, gipszből megformált dombormű, melyet Borbás György grafikusművész, tanár kérésre készített el Béres János. Borbás György a bronzból készült domborművet annak a budapesti műteremnek a falán kívánta elhelyezni, ahol Zala György híres alkotásai – a Hősök terén álló Hét vezér szobor, a Gábriel arkangyal, A Béke szekere és A Háború bigája – készült. Az épület jelenleg líbiai felségterület, a nagykövetség székhelye. Az iszlám vallásban nem megengedett az emberábrázolás, így az alkotást valószínűleg a Stefánia út és az Ajtósi Dürer sor sarkán, a kerítés vonalában épített gránit háttérfalon helyezik majd el – fűzte hozzá a szobrászművész.
Béres János és Kelebi Kiss István közös tárlata március 27-ig látható a zalaegerszegi Gönczi Galériában.
