A MAK a hazai kulturális élet egyik legnagyobb háttérszervezete, amelyet a Kormány alapított 1992-ben, a megszűnt Művészeti Alap jogutódjaként. A művészek egy része a mai napig nem tud beletörődni abba, hogy a vagyon tulajdonosa a Közalapítvány. A legelső kuratóriumot művészek alkották, ekkor történt az ÁSZ vizsgálat szerint több milliárdos vagyonvesztés és több mint hetven vállalat kiszerveződése. A közalapítvány politikával nem foglalkozik. 2001 óta azonban nem csupán stabilizálódott, hanem jelentősen erősödött a Közalapítvány vagyoni helyzete, hiszen a korábbi 800 millió forint körüli vagyont hatékony gazdálkodással a Kuratórium egynegyedével, mintegy 200 millió forinttal növelte, ráadásul a vagyon jelentős részét kitevő alkotóházak felújítására az elmúlt időszakban további jelentős összegeket, összességében 324 millió forintot fordított. A Szentendrei Galérián, a hódmezővásárhelyi, balatonföldvári, mártélyi, zsennyei és kecskeméti alkotóházakon végzett jelentős felújítások mellett a Glatz Oszkár özvegyétől kapott lakás helyrehozatalára is sor került, ennek a tevékenységnek köszönhetően vált elkerülhetővé a működésképesség határára került intézmények bezárása. Az elvégzett munkát követően a Kuratórium a kihasználtság növelését tekinti kiemelt céljának. Az eddigi felújításokon túl a Kuratórium működésének egyik látványos eredménye az is, hogy 50 év óta első ízben megteremtődött a lehetősége egy műteremház felépítésének is. Az anyagi helyzet látványos javulását nem utolsósorban a Kuratórium gazdálkodási stratégiaváltása, és a vállalkozási tevékenységnek a kortárs művészettel kapcsolatos kiállítási és kereskedelmi feladatok felvállalásán alapuló elindítása alapozta meg. Ma, amikor sajnálatos jelenségként neves hazai művészek élnek a létminimum alatt, a Közalapítvány másik fő tevékenységi formájaként a rászoruló művészek nyugdíját biztosítja. Az erre a célra fordított egymilliárd forint feletti összeg, a Közalapítvány költségvetésének legjelentősebb tétele 1931 művész és hozzátartozója számára biztosít megélhetést. Ezen túlmenően csak az elmúlt évben további 717 rászoruló nyugdíjas művész részére mintegy 16 millió forintnyi támogatás folyósítására került sor. A művészek érdekeinek érdekében kifejtett tevékenység egyik leglátványosabb eredménye, hogy a Kuratórium közbenjárása és hatékony kijáró tevékenységének következtében a nyugdíjak fedezetét az állami költségvetés biztosítja. A 21. század társadalmi elvárásainak megfelelve a jelenlegi Kuratórium a korábbiaknál lényegesen nagyobb hangsúlyt fektet az alkotóművészet belső és külső nyilvánosságának kiépítésére és bővítésére. Az online internetes elérés (www.maktar.hu) megteremtésével nem pusztán a hírek - köztük a művészek támogatását szolgáló pályázatok - közzétételének, a művészek és művészetük szélesebb körű bemutatásának lehetősége bővült ki, hanem megteremtődött a közeljövőben induló online műtárgy-értékesítés alapja is, illetve az online felület az itt is leadható jelentkezések révén az alkotóházak kihasználtság-növelésének is egyik hatékony eszközévé vált. A folyamatosan frissített honlaphoz hasonló szerepet tölt be a Kuratórium kezdeményezésére alapított MAKtár című havilap is, amely mintegy 5 ezer címzetthez - köztük négy és fél ezer művészhez saját kérésükre - jut el rendszeresen. A kortárs alkotóművészek támogatására, művészetük megismertetésére folyamatosan új, még korábban nem alkalmazott eszközöket keres a Kuratórium, amely törekvésnek egyik sikeres megjelenési formája és látványos példája a nemrégiben nagy közönségsiker mellett létrehozott Arany János utcai metró-kiállítás. A külvilág felé való nyitottságot az alkotóművészeti közösség elemi érdekének tekinti a Kuratórium, így - a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületével való viszony meghatározó jellegének megtartása mellett - sikerrel alakított ki a Közalapítvány kiváló partnerkapcsolatot az Írószövetséggel, a Magyar Képző és Iparművészek Szövetségével, a Magyar Ipar és Képzőművészeti Társaságok Szövetségével, a Magyar Kultúra Alapítvánnyal, de további mintegy 140 szervezettel is folyamatos kontaktust tart fenn. "A nyilvánosság tiszteletben tartása és a tevékenységek átláthatóvá tétele működésünk egyik alapelve, ezért döntöttünk úgy, hogy a Kuratórium munkájáról nyilvánosan számolunk be a szakmai és a szélesebb művészetbarát közönségnek egyaránt. Nem utolsósorban így kívánunk lehetőséget teremteni arra is, hogy az általunk kiemelt partnerszervezetnek tekintett, és a Közalapítvány által tevékenységében támogatott Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete néhány tagja által megfogalmazott alaptalan és felesleges feszültséget generáló vádakra választ adjunk mindazok számára, akik érdeklődésükkel kitüntetik közalapítványunkat, és akiket nyilván hozzánk hasonlóan bosszant a művészek érdekének védelmére hívatott szervezetek közötti értelmetlen vita." - nyilatkozta a sajtó nyilvánossága előtt megtartott beszámolóján dr. Ferenczy-Nagy István, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány kuratóriumának elnöke.
További cikkek ebben a rovatban
