Besztercétől Sanghajig

Képző

Jánossy Péter Sámuel ? szintén építész ?, Hudec unokaöccse ragyogó stílusban írta meg ezt a nem mindennapi élet- és pályarajzot. Régóta kutatja a nyomait Kínában és szerte a világon, és most az Építésügyi Tájékoztatási Központ kiadásában végre megjelenhetett az összefoglaló. Semmit nem von le az értékéből, hogy nagyjából ugyanekkor egy másik Hudec-kötet is megjelenik, mert ami sokáig hiányzott a hazai kulturális palettáról, noha ott lett volna a helye, egyszerre több összefoglalót is megér.

 
Szép kiállítású, remek fotókkal teli, jól szerkesztett könyv Jánossy munkája, évtizedes kutatói múlt eredménye. Lenyűgözőek Hudec most megismert, de egykor a világ összes jobb építészeti szaklapjában bemutatott épületei: a Grand Theatre, az Amerikai Klub, a Normandia apartmanház, a Liu-villa, a megyei kórház, a mozik, templomok, szállodák és iskolák hosszú sora. A robbanásszerűen átalakuló és a nyugati kultúrával versengő, jómódú kínai nagypolgárság törekvése arra, hogy Sanghaj fölkerüljön a modern világ kulturális térképére.
 
Hudec kiváló katalizátora volt ennek a folyamatnak. Meg tudta ragadni a történelem fordulatai révén rázuhant jószerencsét. A besztercebányai polgárcsaládból európai műveltséggel és több beszélt nyelvvel indult Budapestre, a Műegyetemre, ahol a kor legjobb építészei tanították ? de csak két évig, mert időközben kitört a világháború és az osztályt besorozták. Hudec az orosz hadifogságból, súlyos lábsérüléssel, kalandos módon szökött át Kínába, ahol gyakorlatilag néhány hónap alatt karriert csinált. Az otthonról hozott képességek és az egyéni ambíció a világváros egyik leghíresebb építészét formálták belőle, aki az első sanghaji keresetétől az utolsó honoráriumokig eltartotta az otthon maradt családját is.
 
Jánossy könyve nem csupán egy elsőrangú építészt mutat be, hanem ezzel együtt egy kalandvágyó, jól alkalmazkodó, tanulékony és ragyogó kreativitással megáldott felvidéki polgárt, aki bárhol, a világ bármely sarkában képes a semmiből kultúrát építeni. A kötetben találjuk facsimilében Hudec önéletrajzát angol és magyar nyelven, épület- és bútorterveit, az 1930-as évek sanghaji nagypolgárságának képi dokumentumait is. De legizgalmasabb maga a szöveg, Jánossy briliáns stílusa, amivel testközelbe hozza ezt az igazi homo ludenst.