A Dunakanyar Visegrádnál Vadas Ernő felvételén (1930-as évek)
(MTI) - Az egy hónapon át látható tárlat megnyitóján mutatják be először Magyarországon a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig című, nyolc Duna menti ország koprodukciójában több mint ötven éve készült filmet.
Kende Tamás történész, a szentendrei Ferenczy Múzeum munkatársa, a kiállítás egyik kurátora elmondta, hogy a Dunát nem metaforaként, hanem folyóként, élő vízként kívánják bemutatni, és azt akarják, hogy ismét fedezzék föl az emberek a Dunában a folyót, a természetet. A kiállítás egyik fontos célja, hogy újragondolásra késztesse az embereket Magyarország, Közép-Európa és a Duna viszonyáról.
XVIII. századi illusztrált térképek, amatőr és művészi fotók, filmek, műholdas felvételek, egy mohácsi hajóskapitány üvegnegatívjai alapján készült sorozat, a híres fotográfus, Vadas Ernő vagy Szöllőssy Kálmán dunai tárgyú művészi fotói, a II. világháború előtt készült fekete-fehér dunai híradófilmek, a 2006-os nagy árvízről forgatott pozsonyi amatőr film hozza emberközelbe ugyanazt a folyamot - jegyezte meg a kurátor.
A pozsonyi rakpart V. Benesch felvételén (1919)
Mint felidézte, a szentendrei múzeumban született meg az ötlet, hogy a folyót a maga valójában, élő, élhető vízként mutassák be, hiszen sok helyütt a Dunát betonmederbe szorították, a budapestieket például az alsó rakparton futó autóút teljesen elvágta az élő folyamtól.
A képek tanúsága szerint a Dunában lehet fürdeni, hajózni, halászni, aranyat mosni, homokzsákokkal küzdeni ellene, de egyet nem lehet: kisajátítani - hangsúlyozta Kende Tamás.
A látogató a tárlaton tucatnyi tematikus rész között válogathat. Korok, helyszínek, színek és műfajok változatos felmutatásával érzékelhetővé válik a nézelődő számára, hogy a Duna is folyamatosan változik.
A kiállítás nemzetközi, valódi Duna menti összefogással készült. A Szlovák Nemzeti Múzeum, a Pozsonyi Városi Múzeum, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma, a Kárpáti Németek Múzeuma, az esztergomi, a váci, a szentendrei, a mohácsi múzeum, a Pécsi Tudományegyetem, a Szlovák Filmintézet és a Magyar Nemzeti Filmarchívum segítségével valósult meg a tárlat, amely nemcsak interaktív, hanem dinamikusan fejlődő is, hiszen a magyar, német és szlovák anyag mellett még számtalan, bemutatásra érdemes gyűjtemény található Németországtól Romániáig - tette hozzá a magyar kurátor.
Szöllősy Kálmán: Fürdőzők
Magyarországon először a kiállítás megnyitóján vetítik le azt a monstre produkciót, amely nyolc Duna menti ország együttműködésében készült a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig címmel 1956-ban. A Német Szövetségi Köztársaság, Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia, Bulgária, Románia és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság színes koprodukciós filmje a maga nemében az első volt a közép-kelet-európai filmtörténetben.
Fazekas Eszter filmtörténész elmondta, hogy a színes Duna-film forgatókönyvét Boldizsár Iván író, lapszerkesztő készítette, Hildebrand István volt a vezető operatőr, és ő fotografálta az osztrák, valamint a magyar Duna-szakaszt. Különben minden résztvevő országnak meg volt a maga rendezője és operatőre - tette hozzá a Magyar Nemzeti Filmarchívum munkatársa.
A hatalmas produkció a folyó útját követte a kezdettől a torkolatig, természetfilm, amely országimázs képző is, hiszen a magyar részben például Kodály Zoltán zeneszerző is látható egy fonográffal, s a kép alatt magyar népdal szól.
A Danubius fluvius című tárlat, amelynek megnyitójára Budapestre várják az összes résztvevő múzeum vezetőjét, március 12-ig tart nyitva.
