Személyisége nem harsány, nem kiabál a zajos siker után, nem helyezkedik ?csak? fest, méghozzá remekműveket. Festészetére a hagyományok tisztelete, a plen-air, a klasszikus magyar piktúra a jellemző - írja róla a lexikon, ez a képi fogalmazásmód Bodor Zoltán festészetének igazi ereje. A modern, kísérletező, avantgard, non-figuratív és performensz művészeti törekvések a világban és persze Magyarországon is - a nyolcvans, kilencvenes évekre - egyre inkább úgy tűnik kifulladtak. A közönséggel sok mindent meg lehet tenni, sok mindenről lehet állítani, hogy kiemelkedő művészeti érték, még akkor is, amikor az sem hisz benne aki állítja. A közönséggel egy dolgot nem lehet megtenni, nem szabad rajta átnézni, nem lehet a nézőt figyelmen kívül hagyni. Sok alkotó erről elfeledkezett. Ennek az lett az egyenes következménye, hogy a nézők kiszoktak a kiállítótermekből, és egyre inkább hűvösen fogadták az éppen aktuális ?csodát?. A művészet válságáról kezdtek beszélni az emberek, pedig maga a művészet nem került válságba, a hangsúlyok tolódtak rossz felé. Manapság egyre több alkotó talál vissza azokhoz a magyar festészeti hagyományokhoz, amit a nagybányai a szolnoki, a kecskeméti művésztelep adott a XIX.-XX. század hajnalán a modern magyar festészetnek és a közönségnek. Olyanok is akadnak ? ilyen Bodor Zoltán ? akik soha nem vesztették el a gyökereiket, akik művészi eszmélésüktől kezdve tisztában vannak azzal, hogy a tradíciók tisztelete nélkül nincs XXI. századi magyar és egyetemes kultúra. Ez a mélységes hagyománytisztelet, a mívesség, a színek és a fények képpé szerkesztése Bodor Zoltán festészetének igazi értéke. Bodor 1957-ben született Budapesten. A rajzolás és a festészet alapjait hosszan, alázattal, és nagy körültekintéssel sajátítja el 1976-és 1983 között mentorától, mesterétől Balogh Gyulától, aki a Magyar Vízfestők Társaságának alapító tagja, és aki 1968-tól 1996-ig dolgozott a Gyulai Nyári Művésztelepen és annak egyik meghatározó egyéniségévé vált. Zoltán 1984 óta tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. 1978 óta a Gyulai Nyári Művésztelepen dolgozik, 1996-tól a gyulai művésztelep vezetője. Rendszeresen szerepel országos kiállításokon, megismerheti a budapesti, a hódmezővásárhelyi a szegedi, a hatvani, a kőszegi, a kaposvári, a debreceni és a gyulai közönség. Kiállításait mindenhol figyelem és siker övezi. Több évtized alatt számos murális munkát készít, ő restaurálja kollégáival a kunszentmártoni katolikus templom szekkóit, megfesti a budapesti rákospalotai főplébánia templom Szent István szekkóit és a Pantokrátor-mozaikot a szegedi Magyar Ortodox Plébánia épületében. Bodor Zoltán ?...nem sietünk...? című kiállítása megtekinthető: 2004. március 12. és május 30. között. Helyszín: Volksbank Rt. Budaörsi bankfiókja és Galériája - 2040 Budaörs, Szabadság út 86.
