Bogyay Katalin - a Magyar Kultúra Nagykövete

Igazi elimerés volt számomra, hogy David Lammy ezzel a gondolattal kezdte beszédét. Azért, mert valóban falakat döntöttünk le a Magyar Magic-kel, és London multikulturális világvárosa kezdi természetesnek tartani a magyar kultúra jelenlétét. Persze még sok teendőnk van, ugyanakkor azt is látni kell, hogy a Magyar Magic megbecsült hangsúlyai egy öt éves építkezés eredménye.
Az első Hungary in Focus elindult 1999. novemberében, amikor megnyitottuk a Kulturális Intézetet a Covent Garden negyedben. A Hungary in Focus alapkoncepciója tehát azt jelenti, hogy láthatóvá tesszük a magyar kultúrát professzinális módon, szakmai együttműködések formájában tesszük fel az ország kulturális térképére, erőteljes kommunikációval jelentkezünk, és minden megjelenésnek elemezzük a továbblépési lehetőségeit. A koncepciót nagyon tisztán hirdettem meg, és fontosnak tartottam, hogy magáról a Magyar Kulturális Központról kialakuljon egy kép- tartsanak számon bennünket, mint egy szakmai partnert, manager- impresszárió irodát ,és soha ne jusson senki eszébe rólunk a propaganda, bármilyen pártérdek megszólaltatása. Ez azért fontos, mert itt a kulturális mozgások a politikai mozgásoktól függetlenül élik maguk szakmai életét, és a britek magától attól a szótól, hogy kultúrpolitika, már rossz szemmel néznek ránk. Így tehát a szakmai munkánkat mérték, és ezzel értük el azt a státuszt, hogy mára kulturális tényezővé lettünk. Ha úgy tetszik semmiféle direkt promóciót nem szabad csinálni, hanem indirekt módon kell beszélnünk a magyar kultúra értékeiről.

Maguk a Hungary in Focus-ok egymásra épültek, egymásból nőttek ki, szakmai rangot kaptak. Például egy három hetes Kurtág fókuszunk 2oo2-ben , amit a South Bank Centre-rel és a Királyi Zeneakadémiával közösen csináltunk, elnyerte az év legjobb zenei fesztiválja díját a Királyi Zenei Társaságtól.
Vagy a Barbican Centre-rel 2oo1 -ben közösen szervezett Magyar irodalom és film fókuszunk óta egyre másra kerültek fel a magyar írók könyvei a sikerkönyvek listájára, és egyre több magyarra fordított könyv került a könyvesboltokba. Ez azért fontos, mert az én alapkoncepcióm szerint nekünk a brit kiadókat kell rávennünk arra, hogy megjelentessék a magyar irodalmat, őket kell motiválni és segíteni, hogy vállalják a kockázatot. A világ egyik legbefolyásosabb koncertterme, a Wigmore Hall igazgatója éppen most keresett meg, hogy dolgozzunk együtt újra, mert korábbi együttműködéseink mindig szakmai elismerést és közönségsikert hoztak. Nos, ezekből a tudatosan felépített Hungary in Focusokból nőtt ki a Magyar Magic- Hungary in Focus 2004. Ezt a folyamatos, megtervezett, átgondolt, valóban a szakma szabályinak megfelelő profizmust tartom a legfontosabbnak munkánkban. Tehát volt egy vízióm, tudni kellett azt is, hogy mik a realitások, és egy lépésről lépésre kidolgozott programmal indítottuk a "hódítást"

Mi volt az a gondolat amellyel elkezdtek dolgozni?

Londonban mindenki jelen van, aki számit a világ kultúrájában ,és az is, aki valamit számítani szeretne valamikor. Tehát először is olyan helyszint kerestem, amely már a címe miatt is arról szól, hogy a magyar kultúra a világ kultúrájának fontos része. A Covent Garden negyed a világ egyik kulturális központja. Így a Covent Garden negyed szakmai életének részévé váltunk akár az Albery színház, vagy a Királyi Operaház, vagy a Színházi múzeum. Mindhárom egy karnyújtásnyira tőlünk. Egy elegáns , jószagú, finom helyszint kívántam megteremteni, amely nem az itt élő magyarok klubjaként működik, hanem proaktiv módon találja meg nemzetközi közönségét. Az elsődleges üzenet az volt, hogy legyen egy kulturális tér a Covent Garden negyedben - mégpedig a Londoni Magyar Kulturális Központ -, ahol különböző kultúrák, vallások képviselői, különböző módon gondolkodó emberek , a kultúra mozgását befolyásoló szakemberek, a média képviselői, a politikai, társasági élet meghatározó alakjai találkozzanak egymással, egymást inspirálják, hassanak egymásra, és ez az ún. Networking, tehát kapcsolatteremtő helyszín mindig el tudjon indítani egy új gondolatot. Nem izolálni, gettóba zárni, hanem integrálni akartam a magyar kultúrát úgy, hogy az őt megillető helyére kerüljön ebben az országban. Maga a "fészek", tehát a kulturális intézet előkészít, tesztel, és ebből tovább lehet lépni. Nagyon örülök, hogy mára ez a működési modell követendő példává lett.

Azt nagyon fontos megérteni, hogy David Lammy nem állt meg az Európai Unió határánál, hiszen azt mondta, hogy a kultúra az egy sokkal gazdagabb, és egy sokkal inkább a világ minden állampolgárának járó jog, minthogy csak az Európai Unión belüli kulturális mozgásokról beszéljünk. Ez itt Londonban teljesen természetes, hiszen London úgy európai város, hogy közben a világ kultúráinak találkozóhelye. Nagyon fontosnak tartottam az Ő beszédében, amikor arról beszélt, hogy az európai művészeket hogyan inspirálta, hogyan ihlette meg a világ más részén talált élmény. Itt például a magyar intézetben nemzetközi közönségünk van, nemcsak britek, de pl. japánok, franciák, irániai, brazilok, amerikaiak - tehát a magyar kultúra egy közvetítő anyag az emberek közötti kommunikációban.

Abszolút. A Fókuszban Magyarország rendezvény fűzérnek a lényege az, hogy az egy befektetés a kulturális piacba. Anyagi befektetés a magyar művészekbe, a magyar kultúrába, amelynek hosszantartó eredményei vannak.
Az a kapcsolat például, amelyet elkezdtünk a Királyi Nemzeti Színház Stúdiójával, amelynek eredményeként született az úgynevezett Channels, tehát "Csatorna" program, amelyben mi több mint ötven magyar drámát fordítottunk angolra, hogy a válogatók ezeket elolvassák ,és négyet kiválasszanak, és bemutassák a színházban. Ennek a folyamatnak az eredménye, hogy Egressy Zoltánnak a Portugál c. darabját a BBC, mint rádiójátékot lejátszotta. Németh Ákosnak az Autótolvajok c. darabját, a Birminghami Színház megvette és több héten keresztül játszotta.

És a legújabb eredmény az, hogy a Magyar Magic nyitásakor, Richmondban a Orange Tree színházban , mutattuk be Szilágyi Andor: El nem küldött levelek c. darabját, John Terry rendezésében, angol színészekkel. És ott, Szilágyi Andor az egyik angol színésztől - Gerard Bell-től - olyan inspirációt kapott, hogy írt neki egy darabot, a Bárány megkísértése címmel. Ezek a nagy pillanatok- amikor a munkánk nyomán valami új születik. Igy megszerveztük a darab világpremierjét angolul, The Temptation of the Lamb címmel. Erre 2005. október 25-én került sor. A Királyi Nemzeti Színház Stúdiójában a szakmának, este pedig a Londoni Magyar Kulturális Intézetben a nagyközönségnek, a sajtónak és a színházi szakembereknek mutattuk meg a darabot, Gerard Bell és még két angol színész közreműködésével, akik a Királyi Nemzeti Színházból és a Royal Shakespeare Company-ból jöttek. Ugyanaz az angol rendező, John Terry rendezte, akivel már dolgoztunk együtt többször.Az eredmény többféleképpen mérhető. Amikor természetessé válik, hogy ha kinyitják az újságokat Londonban az emberek, akkor ott vannak magyar szerzők, magyar előadók, az egy fontos eredmény. Amikor fontos helyszíneken megjelennek a magyar produkciók,az eredmény. Az volt az álmom ,hogy a magyar kultúra éppolyan természetességgel legyen jelen, mint ahogyan mindegyik más nagy kultúra. Nagy érzés, ha az álom lépésről lépésre megvalósul.

A Karácsony előtti-utáni időszak nagyon fontos Nagy-Britanniában .A karácsonyt sok vidámsággal, baráti-szakmai összejövetelekkel, un. karácsonyi partykkal , karácsonyi koncertekkel köszöntik már egész decemberben. A mi karácsonyi koncertünk immár hagyomány, és igen fontos, hogy ilyenkor milyen kiállítást lát a vendég. A kulturális térben számos társasági, kultúrdiplomáciai rendezvényre kerül ilyenkor sor. Erre az időszakra választottam Madarassy István szobrász-ötvös művész kiállítását. A kandallónk két szélére, két nagyszerű szobrot is elhelyezett. A sikerre való tekintettel meghosszabbítottuk a kiállítás időtartamát 2006. január 19-ig, amikor egy finissage keretében zárjuk majd be, Madarassy István személyes közreműködésével. A Madarassy anyag levételével indul a 2oo6-os év.

Természetesen a 2006-os év programja már teljesen készen áll, vannak bizonytalan pontjaink, mert nem tudjuk még, hogy a kultúra finanszírozása hogyan alakul majd, de az biztos, hogy az évet egy magyar-roma kulturális fókusszal kezdjük, a kulturális diverzitás jegyében. 1999 óta rendszeresen, Zenész dinasztiák néven mutatunk be fiatal, roma klasszikus zenészeket és a Jazz péntekek állandó vendégei a magyar roma jazz muzsikusok. A Magyar Kultúra Napját, ebben az évben a magyar cigány költészet, cigány festők kiállítása, és Kathy Horváth Lajos hegedűjátéka tölti majd ki.

Niklai Ákos úrtól, a Magyar Szállodaszövetség elnökétől, és állandó együttműködő partnerünktől értesültem még 2oo5 év első negyedévében, hogy 85%-os növekedés van. A brit közönség Magyarországon a kultúrára kíváncsi. Nem a Balatonra megy elsősorban nyaralni, és nem kolbászt akar enni a sátrakban. El akar menni az Operába, a Zeneakadémiába, képtárba, az építészetre kíváncsi, a kortárs művészet iránt érdeklődik. Tőlünk általában megkapja az "előételt",majd elutazik Magyrországra.
És az hogy megnövekedett az olcsó légi járatok száma, az azt jelenti, hogy hihetetlen módon összekötődött London Budapesttel. Tudni kell a britekről,hogy a kultúra náluk a mindennapi élet része. Nem hatódnak meg tőle, hanem azzal élnek együtt. Számukra egy kulturális rendezvény azt is jelenti, hogy egy jót vacsoráznak, elmennek barátokkal találkozni. Nekik a kulturális élet, a művész, a művészeti élet megjelenítője a természetes, mindennapi társadalmi érintkezéshez kötődő tevékenység, és ezért egy-egy kulturális megjelenést mindezzel körbe kell venni.