(MTI) Nagy Imre, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ igazgatója felidézte: Szmrecsányi Boldizsárral a Kogart Házban tavaly rendezett kiállítása kapcsán döntöttek úgy, hogy Hódmezővásárhelyen is megrendezik a tárlatot.
Budapesten Szurcsik József munkáival együtt voltak láthatóak a Boldi-szobrok, a grafikus alkotásai azonban most nem lesznek jelen, neki később önálló tárlatot tervez a galéria. Miután Szmrecsányi Boldizsár Lechner Ödön ükunokája, úgy döntöttek, hogy a családban őrzött hagyatékkal töltik meg a falakat. Így Szmrecsányi Boldizsár szobrai mellett Lechner Ödön építész (1845?1914), Lechner Gyula (1841?1914) festőművész, műfordító, ifj. Lechner Ödön festőművész (1874?1910) és Szmrecsányi (Pajtás) Ödön festőművész (1874?1954) alkotásait is láthatja április 12-ig a közönség.
A tárlat gerincét a galéria dísztermében Szmrecsányi Boldizsár 53 szobra adja, melyek közt ötszáz és hétszáz kilogrammos is van. Anyaguk zömmel carrarai márvány vagy gránit, de vannak bronz szobrok és két pirogránit alkotás is. Mint arra Nagy Imre rámutatott, a művész nagyon letisztult formavilággal dolgozik, leggyakoribb témája az emberi test, így női aktok, fésülködő nők és harcosok is láthatók a tárlaton. Emellett a zene és a mozgás is inspirálja.
"Munkásságának érdekessége, hogy az antik görög szobrászattól kezdve a közép-amerikai magas kultúrák vagy a sumér szobrászat hatása egyaránt kimutatható a műveiben, de ezek a hatások mégis rendkívül sajátos, csak rá jellemző szobrászati formanyelvet eredményeznek, mely összetéveszthetetlenül Boldi" ? fogalmazott az igazgató.
A Vásárhelyi Őszi Tárlatokon rendszeresen kiállító alkotó műveivel tiszteleg felmenői, a Lechner-Szmrecsányi dinasztia tagjai előtt. A kortárs művész alkotásainak ugyanúgy sajátja a természetelvű látásmód, mint a magas fokú stilizálás. Aktjai, portréi és természeti formái zártak, tökéletesen lecsiszoltak, lekerekítettek ? tette hozzá Nagy Imre.
