"A 90-es évek közepén ismerkedtem meg a Moszkva térrel, azóta úgy érzem, szinte semmi sem változott, az idő itt megállt. Aki keresztülmegy rajta, láthatja, hogy mekkora az ellentét a tér és környezete között. Az utóbbi néhány évben átalakult és korszerűbb lett a Fény utcai piac, új és modern bevásárlóközpont épült a Széna téren, egyre több lakóház homlokzata kapja vissza régi pompáját a környező utcákban. Ezzel szemben a Moszkva tér évtizedek óta változatlan: egy rideg, szélfútta, barátságtalan közlekedési csomópont. Még egy talpalatnyi zöld folt sincs a betonrengetegben. Buda középső részének kapuja város a városban, de a szűkebb értelemben vett Moszkva teret az itt megforduló emberek többsége két célból veszi igénybe: hogy átszálljon, és hogy találkozzon. Naponta százezernyi ember tör magának utat a tömegben, reggel az álmosságtól, délután a fáradtságtól kábán. Nem látva-hallva mást, csak durvaságot, rohanást, üzletelést, közönyt, nyomorúságot, lármát, többségük számára nem más ez a tér, mint egy villamoskocsikkal megtűzdelt rettenetes embermassza, egy csúnya anyajegy a város arcán. Itt a Moszkva téren leginkább a káosz az úr, melyet teljessé tesznek a térrel együtt élők, hiszen itt működik a Főváros egyetlen régmúltú, nagyhagyományú emberpiaca. Hajnaltól reggelig munkások lepik el a metrókijárattal szembeni részt, reggeltől pedig kiegészítik őket a feketén árusítók, a hajléktalanok, az aprót kérők, a tarhálók. Vajon lehet-e valaha is rendezett, harmonikus világ errefelé, s ugyanekkor megőrizhető-e az, ami érték, a tervezett átépítés után? 7706 budapesti közterület egyikének a neve Moszkva tér. A 18 más országbeli fővárosról elnevezett utca, vagy tér egyike Budapesten. Egy tér Budapesten." - Móricz Simon A kiállítás megtekinthető: 2006. február 16. - március 19. A kiállítás helyszíne: 1024 Budapest, Fény u. 20-22.
További cikkek ebben a rovatban
