Az ICSID nyolc ország (Chile, Egyesült Államok, India, Japán, Korea, Nagy-Britannia, Tajvan és Magyarország) képviselőiből álló szervezet, amely azt tűzte ki célul, hogy népszerűsítse a formatervezést és növelje társadalmi elismertségét. Az ülésen hazánkat és a közép-kelet-európai régiót Várhelyi Judit ICSID-tag képviseli, aki egyben a Magyar Formatervezési Tanács irodavezetője is. "A folyamatosan változó gazdasági környezetben elengedhetetlen az összefogás, az együttműködés, legyen szó akár gazdasági, akár művészeti vagy oktatási szereplőkről" - hangsúlyozza. A 2009-es Kreativitás és innováció európai éve - amelynek az ICSID-találkozó a hivatalos rendezvénye - is erre kívánja felhívni a figyelmet: Európa jövője az egyének alkotó és újító erejével biztosítható a globális versenyben.
Ezzel a gondolattal állítható párhuzamba az az előadás-sorozat is, amelyet az ICSID vezetőségi tagjai tartanak május 15-én 10 órától a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. Prof. Martin Darbyshire, a Tangerine designstúdió társalapítója és vezetője azt a témát járja körül, hogy hogyan lehet a designt előnyként felhasználni a piaci versenyben. A Nagy-Britanniában élő Darbyshire tevékenysége is jó példa a formatervezés által megvalósuló értékteremtésre: az ő nevéhez fűződik a világ egyetlen teljesen vízszintes helyzetbe dönthető, a British Airways járatainak business osztályán használt ikonikus ülés.
A szakmai nap másik előadója az amerikai dr. Mark Breitenberg. Az ICSID alelnöke budapesti előadásán egyetemi esettanulmányokat mutat be a pasadenai Art Center és a California College of Arts példáin keresztül arról, hogy milyen módon valósulhat meg együttműködés a designoktatásban. Breitenberget, aki egyébként végzettsége szerint az irodalomtudományok doktora, olyan kérdések foglalkoztatják, mint az interdiszciplináris műterem, a design-gondolkodás, az emberközpontú kutatás vagy a narratív és a kreatív folyamat. Szervezett már designkutatási programot főiskolák között, alakított ki természettudományi és üzleti tantervet, irodalomprofesszorként pedig a férfi identitást elemezte Shakespeare és kortársai művében.
