A tárlat főként Budapest egyik leglátványosabb épületére, az Országházra koncentrál, de a Várnegyed nyújtotta kilátás, a Lánchíd is visszatérő témák.
"Jó lenne visszamenni és Budapest egy másik arcát is megfesteni, a nagy betonházakat, a külvárost, nemcsak azt, amit a turista szeme lát. Szeretem Budapestet, azt hiszem, mindenkinek kellene, hogy legyen egy magyar barátja!"
Andrew Gifford 1970-ben született, és az első diplomáját képzőművészetből a newcastle-i Tyne Univerityn szerezte meg. A fények festője munkáiban legfőképp a fények és az atmoszféra változó hatásait vizsgálja olyan, az angol tájfestészetben szokatlan helyeken, mint például az észak-angliai ipari városok, a londoni vasúti sínek vagy éppen a Teréz körút. Utazásai kimeríthetetlen témával szolgálnak számára, felfedezi az idegenben az ismerőst és festményein rögzíti azokat az apró, illetve rendhagyó szépségeket, amelyeken az utcán sétálva talán átsiklana a tekintetünk. Festménysorozataiban is a fények változását örökíti meg: újabb és újabb fényviszonyban, napszakban látjuk ugyanazt a tájat, városrészletet.
