Képeinek méretében, formátlanságában is belső szabadsága nyilvánul meg. Expresszivitása egy sajátos, egyéni dekonstruktív képi mezőt hoz létre; erőssége az anyagszerű festés, mely bizonyos csúcsfestmények megjelenítésével igen szuggesztív képrészeket teremt. Korai nagyméretű, drámai, szinte extatikus lendületű, nemegyszer apokaliptikus tartalmú kompozícióit, később ragyogó, sugárzóan tiszta színvilágú monumentális világtér-ábrázolások váltják fel, e munkák technikájukat tekintve mindig vászon alapú olajképek. Az elmúlt évtizedben készült alkotásai viszont vegyes technikájúak: nagyméretű kartonjain festői és grafikai anyagokat (tempera, kréta) és eszközöket egyszerre alkalmaz (Dies irae, Terra Magna-sorozat; Genezis; Szántóföld varjakkal - Van Gogh Parafrázis), majd megjelenik munkásságában a "Zóna" tematika az életmű gyújtópontjaként. Fóliainstallációiban fakonstrukciókkal kombinálva, a fantáziájában létező légies szerelvényekről és szerkezetekről készült rajzok felszíni és mélyrétegeiben a biztos támpontok meglelésének vágya munkál. Mostani kiállításán ismét a műfaji határokat kezdi feszegetni. Kompozíciói csendéletek, amelyekben a csend és az élet, mint fogalmi kettéhasadás jelenik meg. Érzelmi űr keletkezik a mai és a régmúlt kor életvitelbeli, erkölcsi, tartalmi, érzelmi különbsége miatt, és ez a hasadás összeegyeztethetetlennek látszik a művész lelki, érzelmi szférájában. Ezt a feszültséget a kollázsok, a vegyes technikai kompozíciók képesek legjobban megvilágítani, ezért a kartonlapon éppúgy megtalálhatóak a természetből, környezetünkből vett anyagok, mint a festékek. A jelentésüket, értelmüket megváltoztató alapanyagok, így hozzák napvilágra a csendélet felborult harmóniáját, és kettősségét. Vajda Ildikó/ArtNet A kiállítás helyszíne: Újlipótvárosi Klub-Galéria, Budapest, XIII. Tátra u.20/b A kiállítás megtekinthető: 2005. április 27. - május 13.
További cikkek ebben a rovatban
