CTRL-csoport - térképzetek

Képző

"Tér-képzetek" című alkotásuk szétfeszíti a 'videoklip' műfaját: egyszerre video-installáció, interaktív számítógép-játék és olyan szobrászati alkotás, melynek a háromdimenziós benyomást keltő fény-nyalábok és a látogatók valós testi tömege egyaránt része.

(Fotón: Makk Károly)
A zárt szobában elhelyezett négy vetítőeszköz kétperces programját a látogató szabályozhatja, ami a Balkan Fanatik ritmusai által kísért képsorok villámgyors kereszttüzét indítja el. A szoba az éppen működő vetítő irányába optikailag tágul, hétköznapi geometriája szobrászati keret lesz a kibomló absztrakciók és a befogadó szem számára. Mivel a vetítés mind a négy falat igénybe veszi, azt az illúziót kelti, mintha az események középpontjában lennénk. Azonban a véletlenszerűen választott képsorok nem függnek össze, az eredmény a zűrzavaros Budapest sok-szemszögű forgataga.
A népies-elektronikus zene üres mozgólépcsőket, száguldó autókat, falakat és macskaköveket, vidámparki tömegjeleneteket, közép-európai panorámát kísér. Időnként áttetsző, számítógépes grafikák bomlanak ki a videofelvételek felszínén, vonalakból és síkokból absztrakt tereket mintázva hétköznapi tereink felett. A térkonstrukció manipulálásával kísérletező alkotás egy elemeire bomló, szétszaggatott világot eredményez: a látogató programozására bízott fejlemények valójában a konstruktivitás logikáját veszítik el.

 
 
A szabadjára engedett tér belakhatatlanná válik, személytelensége beszippantja a látogatót is, mert bár emberi alakok föl-föltűnedeznek a videofelvételeken, egytől-egyig személyiségüktől megfosztott, absztrakt alakok ezek is, akik beolvadnak az emberi kéz alkototta térbe. Bár a mozgás és a tér együtt való ábrázolásával máshol is találkozhattunk már, az így térbe vetített motívumok élménye mégis újszerű. Itt nem léphetünk két lépést hátra, hogy a falra akasztott kép vagy fotográfia lelki hatása alól szabaduljunk, az már nem előttünk van, hanem körölöttünk, tolakodó harsányságával, elhagyatottságával vagy játékosságával. Ugyanakkor a hisztérikus kavarodás a felpörgetett zenével együtt eufórikus hatást is képes gerjeszteni, a magával sodró élmény befogadásának örömét. Az ötletet a legközelebbi projekt alkalmával ki lehetne terjeszteni a mennyezet és a padló irányába is, ha ez technikailag megoldható.
Az alapötlet mindenképp az ellaposított filmes-zenés eszközök túlhaladásával kecsegtet, és nagy szabadságot ígér nem csak az alkotóknak, hanem a közönségnek is, amely immár nem csak egy életérzés passzív befogadója, hanem a káosz programozójaként annak alakítója is.

Megtekinthető: 2004. augusztus 8.

Fotó: Peti Péter