(Dr. Mészáros Gyula) "Czencz János festőművész nevével és műveivel a század elejétől kezdődően találkozunk a legnagyobb budapesti kiállítások katalógusában, szerepel a fontos lexikonokban: Művészeti Lexikon (Éber), Budapest 1933; Bénézit: Dictionnaire critique documentaire des peintres, sculpteurs, dessinateurs et graveurs, Paris 1949-1950; Művészeti Lexikon, Budapest, 1965, stb. Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának archívumában óriási cikk-anyag gyűlt össze Czencz János neve mellett. 1885. szeptember 2-án született a Vas megyei Ostffyasszonyfán. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult 1907 - 1912. között, mestere Edvi Illés Aladár, Hegedüs László, Zempléni Tivadar volt. 1908-ban már kiállított a Műcsarnokban, 1913-ban pedig a Műcsarnok téli tárlatán a "Tükör előtt" című képével elnyerte a Halmos Izidor pályadíjat. 1918-ban "Fekvő akt" című képéért Rudits-díjat kapott. A Tanácsköztársaság idején - mint ahogy Kós Lajos: A Tanácsköztársaság képzóművészeti kultúrája című művében (Budapest, 1959) írja, - a gödöllői volt királyi kastély művésztelep céljaira való átengedését Czencz János is kérte. 1920-ban "Marcella" című képéért megszavazták részére a Képzőművészeti Társulat nagydíját, 1921-ben Benkő-díjat kapott. Az 1928-ban Fiuméban rendezett nemzetközi kiállításon a közönség szavazata alapján elnyerte a Medaglia Commemorativa bronz érmet, 1934-ben pedig Balló Ede-díjjal jutalmazták. 1935-ben zsűrimentességet kapott. A sok, országos kiállításon való szereplése mellett sor került egyéni kiállításaira is Pécsett (1925, 1959), Szombathelyen (1927), Budapesten (1929, 1935, 1936), Szekszárdon (1955, 1968, 1986), hogy csak néhányat említsünk. Hosszú évtizedekig Budapesten volt az otthona, a régi katalógusok név- és címjegyzékének jóvoltából ismerjük is e címeket (Peterdy u. 39., Százados úti művésztelep 22.). A második világháború bombázásai alkalmával tönkrement Százados úti műtermét felváltotta a haláláig otthont adó Báta községben berendezett műterme és lakása. 1960-ban halt meg Szekszárdon, ahol az Alsóvárosi temetőben nyughelyét a Pásztor János szobrászművész alkotta síremlék jelzi. Műveit számos bel- és külföldi magángyűjtemény mellett múzeumok őrzik, például a Magyar Nemzeti Galériában tizenegy műve van; képei megtalálhatók a szekszárdi megyei könyvtárban, a Béri Balogh Ádám Múzeumban, a soproni Liszt Ferenc Múzeumban, és más közintézményekben. (Részletek Kratochwill Mimi bevezetőjéből a szekszárdi Művészetek Háza 1986-os, Czencz János emlékkiállítás a festő születésének századik évfordulója alkalmából rendezett kiállítás meghívójából) "... a főváros egyik legünnepeltebb festője volt. Élet- és zsánerképei, s különösen aktjai meghódították Párizst, Velencét, Bécset. Díjat díjra halmozott, s korának műértői Csók Istvánnal egylapon emlegették." "Ő az igazán szépet gyönyörűen festette. Aktjain nem az erotika, hanem a női test szépsége, ami megragadja a szemlélődőt, életképeiből a szép mellett a nyugalom árad. Alakjait olyan környezetbe helyezi el, ahová minden szépséget szerető ember vágyna. Képeinek egy része a tónusfestés tanpéldája lehetne. Tiszta színeivel olyan harmóniát teremt a vásznon, amire kevesen képesek." (Népújság, 1993. -pál-) Megnyitó: 2005. szeptember 12. 17 óra Megnyitja: dr. Feledy Balázs, a Vigadó Galéria igazgatója A kiállítás helyszíne: Budapest, Magyarok Háza (Semmelweis u. 1-3.) Megtekinthető: 2005. szeptember 12. - október 11. Kép: Kertem rózsái, 1941 70 x 90 cm,, Olaj, vászon
