Dieter Jung magyarországi bemutatkozása és A kitágított tér című kiállítás először is kiváló lehetőséget kínál arra, hogy röviden felidézzük mindazokat a nemzetközi hírű magyar művészeket és tudósokat, akik az elmúlt évszázadban sokat tettek a fénytan, a fény-kinetika, az optikai és a hologram kutatása terén. Elsőként a Bauhausban tevékenykedő Moholy-Nagy Lászlót kell megemlíteni, aki fénytér modulátorával Dieter Jung munkásságára közvetlen hatással volt. A mű, noha elsődlegesen konstruktivista alkotás, a folytonos mozgás miatt a rávetülő fényt alakította és tükrözte vissza, ezáltal generálva maga körül sajátos fényteret. A modulátorról működés közben film is készült, melynek Moholy-Nagy mellett az a Kepes György volt a munkatársa, aki a fényművészet gondolatának egyik legjelentősebb képviselőjévé és alkotójává vált az Egyesült Államokban továbbélő New Bauhausban. Dieter Jung munkásságán ugyancsak nyomot hagyott ? bár Budapestre elhozott munkái közt most nem szerepelnek ilyen tárgyak ? az a Nicolas Schöffer, aki elsősorban kinetikus műveivel vonult be a művészet történetébe, és az a Victor Vasarelli, aki op art műveivel Dieter Jung korai alkotásaira volt nagy hatással. A kiállításon is látható hologramok háromdimenziós képrögzítési technikával készült művek. Ez az eljárás a lézerek fejlesztésével és alkalmazásának terjedésével kapott lendületet még a hetvenes évek elején. A lézerek kutatásában betöltött fontos szerepe és a holográfia feltalálása miatt szintén egy magyar származású alkotót, az 1971-ben Nobel-díjat kapott Gábor Dénes fizikust kell megemlíteni, akit Dieter Jung személyesen ismert és akinek a budapesti kiállítását ajánlotta. Dieter Jung első holografikus munkáit a hetvenes évek második felében készítette. Ezek a művek egymás mögé vagy elé rakott színes geometrikus lapok voltak. A nyolcvanas évek közepén készítette első komputeres hologramjait, a kilencvenes évek elején ? Moholy-Nagy és Schöffer hatására ? első forgó hologram munkáit, majd a kilencvenes évek második felében első nagyobb méretű kinetikus hologram szobrát. Jung munkássága a kétdimenziós kép felől építkezik, a hologram miatt minden mű háromdimenziós látványt és teret zár magába, és a térbe lépve illetve ott megmozdulva újabb dimenziók felé tágul. Ez a következetesen konstruktivista alapokra épülő életmű tehát a dimenziónövekedés elvével egyrészt újabb magyar alkotó, Tamkó Sirató Károly 1930-as években Párizsban megfogalmazott Dimenzionista manifesztumának /n+1/ legfőbb tételét is érinti, amelynek lényege a művek dimenziónövekedésének elve volt, és újragondolva ezt a hagyományt, a létrehozott műveket a holográfia révén újabb dimenzióval egészíti ki. Dieter Jung első magyarországi bemutatója a nyilvánvaló nemzetközi kontextusok mellett önkéntelenül is a magyar és a nemzetközi művészet párbeszédének ma is aktuális kérdésére helyez hangsúlyt. Felveti a kérdést, hogy a digitális képek látványának mindennapivá válása óta mennyiben nézünk másképp a néhány évtizedes karriert befutott hologramra, és milyen irányba fejleszthető tovább a hologram háromdimenziós látványt nyújtó statikus világa? Dieter Jung 1997 óta a Massachusetts Intézet Művészet-Tudomány-Technológia Technológiai Tanácsadó Testületének tagja, 2000-től a New York-i székhelyű Hologram Művészek Központja Tanácsának tagja. 2003-ban a Holographic Network című könyv szerkesztője volt. - Sz. Szilágyi Gábor Ateliers Pro Arts / A.P.A.! művészeti vezető Az Ateliers Pro Artsban 2004. augusztus 19-én 18 órakor nyíló és egy hétig látható kiállítását Maurer Dóra képzőművész nyitja meg. A kiállítás helyszíne: Ateliers Pro Arts / A.P.A.!- 1085 Budapest, Horánszky u. 5. A tárlat megtekinthető: 2004. augusztus 19. - 28. Nyitva tartás: K-P: 14.00 -19.00; Szo: 11.00-18.00
