'Divat lett múzeumba járni!''

MARIAZELL ÉS MAGYARORSZÁG. EGY ZARÁNDOKHELY EMLÉKEZETE Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma
2004. május 28 - szeptember 12.

A kiállítás Mariazell magyar kultuszát és magyarországi filiáit, Kiscellt és Celldömölk- köt mutatja be az egykori trinitárius kolostor templomterében és szoborcsarnokában elsősorban barokk kori műtárgyak, valamint történelmi dokumentációk segítségével összesen 640 négyzetméteren.
Közel 40 hazai és osztrák köz-és magángyűjteményből csaknem 300 tárgy szerepel a tárlaton: festmények, szobrok, grafikák, iparművészeti tárgyak és még sokféle különleges emlék, melyek mind a marizelli zarándoklatokkal és a celli Szűzanya tiszteletével függnek össze.
Mariazell kultusza rendkívül összetett jelenség. Tör- téneti, vallási, irodalmi, művészettörténeti és néprajzi vonatkozásai miatt különleges megközelítést igényel. A kiállításhoz készült tanulmánykötet anyagát 35 magyar, osztrák, cseh, horvát, szlovák és szlovén szakember írta. A tárlat magyar és osztrák szakemberek együttes munkáját dicséri, és példát mutat a közös múlt történeti emlékeinek korszerű bemutatására.

AKI DUDÁS AKAR LENNI... - DUDÁK ÉS DUDÁSOK A KÁRPÁTOKON INNEN ÉS TÚL
Néprajzi Múzeum
2004. május 29 - 2005. február 27.

A kiállítás vezérgondolatával a látogatókat egy izgalmakat ígérő "pokoljárásra" invitál- ják, hiszen a Kárpát-medencében szinte minden népcsoport hiedelmeiben megtalál- ható az a bátorságpróba, ami a dudajáték elsajátításához szükséges legkülönbözőbb ismereteket tartalmazta. Ezzel hívják fel a figyelmet arra a Kárpát-medencében talál- ható sokszínű hagyományra, amit a dudával kapcsolatban az itt élő népek szinte napjainkig megőriztek.
A kiállítás a Néprajzi Múzeum magyar és nemzetközi gyűjteményei alapján gazdag képet nyújt az "ördög hangszerének" európai elterjedésétől, s ezen belül elsősorban a magyarországi hagyományos dudaformákból. Látványos, interaktív formában ösz- szegzi a hangszerrel kapcsolatos főbb történeti ismereteket, a dudák felépítését, tí- pusait és más technikai jegyeit, valamint bemutatja a dudások fontosabb zenélési alkalmait. A kiállítás a múlt emlékei mellett a hangszer "újjászületését" is nyomon követi.

''MODERN/IZMUSOK. EURÓPAI GRAFIKA 1900-193''
Nemzeti Galéria
2004. június 18 - szeptember 20.

A Modernizmusok - európai grafika 1900-1930 című kiállításon a korszak kiemelkedő francia, német, osztrák és magyar művészeinek együtt még soha nem szerepelt mű- vei tekinthetők meg Budapesten; a Magyar Nemzeti Galéria tárlatán 163 alkotás, kö- zöttük több sorozat is látható.
Az érdeklődők látatnak például Henri de Toulouse-Lautrec-, Paul Gauguin-, Derkovits Gyula-, Vaszilij Kandinszkij-, Moholy-Nagy László- és EI(izer) Liszickij-sorozatokat, Paul Cézanne-, Henri Matisse-, Pablo Picasso-, Edvard Munch-, Gustav Klimt-, Nemes Lampérth József-, Uitz Béla- és Tihanyi Lajos munkákat.
A bemutatóhoz 300 oldalas magyar-német nyelvű, gazdagon illusztrált katalógus készült.
A stuttgarti Staatsgalerie és a Magyar Nemzeti Galéria grafikai gyűjteményének kö- zös bemutatója a budapesti Szépművészeti Múzeum közreműködésével valósul meg. Az intézmények grafikai gyűjteményéből válogatott kollekció szeptember 12-ig Budapesten, majd október 15-től Stuttgartban lesz látható.
A kormány több mint ötmilliárd forint kezességvállalással segítette a kiállítás létrejöttét.

JOAN MIRÓ (1893-1983)
Szépművészeti Múzeum
2004. július 1 - szeptember 30.

ESPANA 1950. AZ ALKOTÓ ÉVTIZED. ÉS PICASSO KÖNYVILLUSZTRÁCIÓK 1944-1967.
Műcsarnok
2004 július 1. -szeptember 19.

Espana 1950 - az Alkotó Évtized - 27 évvel Franco halála után a spanyol művészettörténet-tudomány feldolgozta a diktatúrával szemben fellépő hazai (spanyolországi) művészetet. Ennek a feldolgozó munkának az eredménye ez a kiállítás, melyet először Malagában mutattak be 2004 februárjában, a tárlat közvetlenül onnan érkezik Budapestre.
Különösen fontos ez az évtized a spanyol művészet szempontjából, mert ekkor alakultak ki (15 éves béke, azaz 15 évvel a polgárháború után) azok a világban zajló stílusokra reflektáló tendenciák, melyek megvetették a modern, kortárs művészet alapját.
Ennek a generációnak a tagjai pl. a nálunk is ismert Chillida, Rueda, Tápies vagy Antonio Saura, s a mai generáció mind tőlük eredezteti művészetét. Ezért nevezik most ezt a korszakot az Alkotó Évtizednek, mert a mai alkotásnak ez az időszak adja az alapját.
A tárlat festményeken, rajzokon, szobrokon, fotón és filmen valamint a dizájn és az építészet komplex bemutatásával tárja elénk a korszakot.
Azonban fontos tudni, hogy a külföldön legismertebb alkotók, Picasso és Dalí nem éltek Spanyolországban ezért nem is lehetnek részesei a kiállításnak.