?Káprázatos kövek ?
Egy királyi gyűjtemény Spanyolországból?
Az egyedülálló módon összeállított kiállítás öt éven keresztül járja majd a világot, és Magyarországra érkezik először. Így az anyaországon kívül Európában először mutatják be a kivételes köveket, amelyeket eddig még nem láthattak együtt. Öt év után a kövek visszakerülnek tulajdonosaikhoz, és a nagyközönség talán soha többé nem láthatja őket. A világon egyedülállóan ez a kiállítás több mint 6800 csiszolt példánnyal dicsekedhet, melyek összesen több mint 147 000 karátot nyomnak.
A kollekció olyan drágaköveket is magában foglal, melyek a maguk nemében a legnagyobb, valaha is készített csiszolt példányok. Közülük is kitűnik tisztaságában és nagyságában a világ legnagyobb csiszolt topáza, a Marabá-holdja nevű 25 250 karátos drágakő.
A spanyol Programa Royal Collections ezzel a közösen szervezett kiállítással üdvözli Magyarországot és a Magyar Természettudományi Múzeumot az Európai Unióban. A szoros együttműködés jelképeként Mr. Fulgencio Alcaraz, a spanyol E.E.I.G. Programa Royal Collections reprezentatív képviselője, egy 560 karátos, kb. 6 cm nagyságú aranyfényű citrint ajándékoz a Magyar Természettudományi Múzeumnak.
A világ legnagyobb színes drágakő kiállítása kivételes betekintést nyújt a drágakövek világába. A gyűjtemény a drágakőfajták, színek és árnyalatok a természet alkotta hihetetlen arzenálját vonultatja fel a Föld öt kontinenséről.
A kiállítás olyan szerves eredetű drágaköveket is bemutat, mint a gyöngy, a korall, a borostyán és az elefántcsont, csakúgy mint a látogatók által kevésbé ismert drágaköveket is, mint például az akroit, a dioptáz, a sziberit vagy a wavellit. A kiállítás azonban nemcsak elkápráztat, hanem a drágakövek szerkezetével, a kialakulásukhoz vezető földtani folyamatokkal is megismerkedteti az érdeklődőket. Az interaktív vitrinek és egységek segítségével a látogatóknak lehetőségük nyílik arra, hogy betekintést nyerjenek a drágakövek rejtett és titkokkal övezett világába.
A kiállításban látható legnagyobb kövek
A tudományos és esztétikai értékeket hordozó köveken kívül a kiállítás olyan különlegességeket is felvonultat, melyek rendkívüli tisztaságukkal és méretükkel vívták ki a drágakőszakma figyelmét. E drágakövek egyenként 1000 karát felettiek.
A kiállítás legjei a hatalmas, 25 250 karátos ?Marabá holdja? topáz, a 456,5 karátos ?Zöld szív? smaragd, az 1490 karátos ?Araçual? kunzit, és a 8200 karátos ?Déli Nap? citrin és a 243,5 karátos ?Csillag? nevű csillagzafír. A mostani kiállításban látható legnagyobb drágaköveket korábban még soha sem állították ki. Budapesten, a világon először nyílik lehetőség arra, hogy ezeket a káprázatos drágaköveket megcsodálják a látogatók.
A ?CORAZÓN VERDE? (ZÖLD SZÍV) SMARAGD
Ez a smaragd kő 1979-ben került felszínre Kolumbiában a Royal Collection egyik alapítótagja és egy kolumbiai partner közös tulajdonában lévő bányában. Mivel a tulajdonosok a drágakövet nem tudták elosztani, a bánya értékének 50%-ában határozták meg annak értékét. Harminc éven át mindkét tulajdonostárs ragaszkodott ahhoz, hogy övé legyen a smaragd, míg végül a kolumbiai társ a bánya másik feléért cserében átadta a ?Corazón Verde? rá eső részét. A drágakövet Spanyolországba vitték, hogy a Programa Royal Collections (PRC) vezető drágaköve legyen.
A kitermelt smaragdoknak csak töredéke olyan minőségű, hogy drágakövet készítsenek belőle. Színük annyira jellegzetes és egyedülálló, hogy az ásványtan és drágakőtudomány berkein kívül is smaragdzöldnek nevezik.
A világ legjelentősebb lelőhelye a IV. Fülöp által az 1600-as években királyi bányának nyilvánított kolumbiai Muzo, melyet a 2300 méter magasan fekvő kisebb Chivor követ. A klasszikus Inka civilizáció is ismerte e drágakövek értékét.
A természetes smaragdok folyadékzárványok, repedések, buborékok miatt általában ?zavarosak?. De ezt nem hiányosságnak vagy hibának kell tekinteni, hanem eredetiségük bizonyítékának. A drágakőtudományban az egyik jellegzetes zárványcsoportot megjelenése alapján ?kertnek? (jardin) nevezik.
ÓRIÁS GRÁNÁT
Ezt a drágakövet egy Brazil bányában találták. A kő minősége és mérete szempontjából rendkívüli felfedezésnek számított, súlya több mint 30 000 karát volt. Ismereteink szerint se azelőtt, se azóta nem fejtettek ki ilyen méretű gránátot. Az addig legnagyobbnak ismert kő ugyanis már a PRC tulajdonában volt: ez a ?Mozambique?, egy 4100 karátos gránát, amely Afrikában került elő. Egy ilyen rendkívüli drágakő kifejtése nagy kihívást jelentett a PRC-vel kapcsolatban álló bányásztársaságoknak, akik egyöntetűen vállalták, hogy bármi áron kitermelik az akkor ismert legnagyobb követ. Mivel nem voltak ekkora drágakő kifejtésére alkalmas gépeik, speciális szerszámokat kellett készíttetni. Azonkívül hosszú munkaórákkal és a legnagyobb odafigyeléssel adóztak e míves feladatnak. Mindezért a költségek hétről hétre emelkedtek, majd túllépték a tervezett keretet. Végül a partnerek úgy határoztak, hogy mindenáron befejezik a kitermelést.
A csehgránát néven is közismert vörös?barnásvörös pirop a XVIII?XIX. században igen divatos drágakő volt. Így sokan azt hiszik, hogy a gránát mindig vörös vagy barnásvörös. Valójában a gránátcsoport több ásványa is előfordul drágakő minőségben, így az almandin vagy az andradit is, és a drágakőként felhasznált gránátok színe a színtelentől a narancssárgán, sárgán, zöldön és a vöröses árnyalaton keresztül egészen a feketéig változik.
A CSILLAG ZAFÍR
Eredete ismeretlen. A Hong Kong-i drágakővásáron jutott egy indiai drágakőgyűjtő tulajdonában. Ez egy nagyon régi drágakő, valószínűleg Myanmarból vagy Thaiföldről származik. Korábban egy márványszobor berakása volt, amelyet összetörve és megcsonkítva találtak. A szobor egy istenséget vagy más mitológiai alakot ábrázolhatott. Mivel nem lehetett a szobrot restaurálni (eredeti kinézetéről nem maradt fenn leírás), eltávolították belőle e tudományosan is nagy értékkel rendelkező követ.
A zafír a korund egyik változata, amelynek színe a jól ismert kéktől a zöldön, lilán, szürkén, narancssárgán és sárgán keresztül a színtelenig vagy a feketéig változhat. Az úgynevezett aszterizmust, azaz csillaghatást mutató változatokban a domborúra csiszolt kő felszínén a fény hatágú csillagra emlékeztető alakzatot rajzol ki, mely a megvilágítás irányát változtatva elmozdul.
A zafír elnevezése igen ősi, egyesek héber eredetűnek tartják, mások egy szanszkrit kifejezésből származtatják, mely a Szaturnusz bolygónak szentelt drágakövet jelölt. A középkor óta a zafír az égbolt tisztaságának szimbólumaként ismert. A főbb zafírlelőhelyek Myanmarban, Sri Lankán, Indiában, Thaiföldön, Kambodzsában, Tanzániában, Madagaszkáron, az Egyesült Államokban, Franciaországban és Svájcban találhatók.
