(MTI) - A dualizmus 50 éve alatt, azaz 1867 és 1918 között 22 ezer kilométeres vasúthálózat, hidak, közutak épültek; Pest, Buda és Óbuda egyesülése után világvárossá fejlődött Budapest, ahol átadták a Budavári Siklót és a Svábhegyi Fogaskerekű Vasutat. Megépült a kontinens első földalatti vasútja, megnyílt a világ legnagyobb nyílású lánchídja, az Erzsébet híd: a 21. század elején is jórészt azt az infrastruktúrát használjuk, amelyet e korszak létrehozott ? emlékeztet a ma gyakran "boldog békeidőkként" emlegetett korszak örökségére az MMKM kiállításának ajánlója.
A múzeum közleménye szerint a tárlat a 19. század utolsó harmadába repíti vissza a látogatót, megmutatva a dualizmus korának technikai vívmányait, újításait, és képet ad nemcsak a kor nagy ívű gazdasági fejlődéséről, hanem a korabeli mindennapokról is.
A látogató olyan magyar műszaki találmányokkal találkozhat, mint a Csonka János és Bánki Donát által megalkotott porlasztó, Puskás Tivadar telefonhírmondója, a Déri?Bláthy?Zipernowsky mérnökhármas transzformátora vagy a világ első villanyórája. A kiállítás egyik leglátványosabb eleme a több tonnás, három méter hosszú és három méter széles, főként a cséplőgépek energiaellátására használt 112 éves lokomobil, amely a mezőgazdaság gépesítésének legjelentősebb eszköze volt.
Magyarország vidéki városainak 19. századi közlekedési fejlődését a kiállítás a legmodernebb 21. századi eszközökkel mutatja be, a látogató ugyanis saját okostelefonjával vagy a kihelyezett tabletek segítségével juthat bővebb információkhoz.
A múzeum két szintjén kialakított tárlathoz nyitvatartási ideje alatt számos program kapcsolódik, amelyekből egyebek mellett kiderül, milyen lehetett egy korabeli nagypolgári utazás az Al-Dunán, hogyan tartották az ünnepeket a polgári családokban vagy miként zajlott egy munkáscsalád karácsonya.
A kiállítás a Közlekedési Múzeum tervei szerint 2012 végéig látható.
