A Bercsényi 28-30 a Műegyetem Építészkar kollégiumának lapja volt, amely nevét a kollégium címéről, a Bercsényi utca 28-30.-ról kapta. Egyszerű diáklapként, szerény, stencilezett formában indult az újság 1963-ban, azzal a céllal, hogy teret adjon a hallgatók művészi ambícióinak, fóruma legyen a kollégiummal kapcsolatos problémák felvetésének, véleményeknek, vitáknak. A kollégium kulturális életének egészét összefogta a Bercsényi 28-30 szerkesztősége köré szerveződött csapat, amelynek tagjai a lap szerkesztése mellett kiállításokat, koncerteket, vitaesteket, előadássorozatokat és nyári táborokat is szerveztek. A lap kezdetben rendszeresen közölte a hallgatók képzőművészeti alkotásait, fotóit, novelláit, verseit. A művek publikálásának igényét jelzi, hogy 1964-től a Bercsényi 28-30 kiadott négy irodalmi mellékletet Ceruzával címmel. Az újságban megjelentek építészekkel, képzőművészekkel készített interjúk, diplomamunkák, országos szakmai pályázatokra készült tervek, politikai cikkek, idegen nyelvű építészeti tanulmányok fordításai. Volt benne rejtvény-, humor- és apróhirdetési rovat is. A lap szerkesztőgárdájának cserélődésével - a végzett kollégisták helyét újak vették át - a kezdeti koncepció az évek során átalakult. A 70-es évek közepétől a folyóiratban egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a szakmai kérdésekkel foglalkozó írások. Tematikus lapszámokban, majd önálló mellékletekben jelentek meg építészetelméleti tanulmányok, összeállítások egyes korszakokról, építészekről. A Bercsényi 28-30 túllépte a kollégiumi újság kereteit, hiszen ezek a hiánypótló kiadványok - Venturi, Szovjet avantgarde építészet, Atelier Sial, Kós Károly, Makovecz Imre, Ajdo Rossi, Kisho Kurokava, stb. - már a szélesebb szakmai közvélemény érdeklődésére is számot tartottak. Publikált a lapban a mai kortárs építészet szinte minden számottevő személyisége, irányzatoktól függetlenül. Néhányan a névsorból: Bodonyi Csaba, Dévényi Tamás, Lázár Antal, Ferencz István, Janáky István, Mátrai Péter, Nagy Tamás, Reimholz Péter, Rajk László, Bachman Gábor, Nagy Bálint, Ungár Péter, Csete György, Vincze László, Ekler Dezső. A hetvenes évek végétől az építészeti-szakmai irányvonal mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapott a lapban a képzőművészet, leginkább a kollégiumban működő kiállítóhely eseményeinek apropóján. Már nem a hallgatók, hanem a Bercsényiben kiállító művészek alkotásai illusztrálták a kiadványt. Megjelentek benne művészettörténészek tanulmányai, a művészek saját írásai, fotó-beszámolók a megnyitókról és a performanszokról, vagyis a lap a kiállítás katalógusok és a forráskiadványok szerepét is betöltötte. A nyolcvanas évek elejétől a kollégium a könnyűzenei élet egyik fontos helyszínévé vált. Az akkor indult új hullámos és punk-rock zenekarok rendszeresen koncerteztek a Bercsényiben, aminek dokumentálását szintén feladatának tekintette a Bercsényi 28-30. A lap hasábjain jelentek meg elsőként az URH, az Európa Kiadó, és a Beatrice dalszövegei, közölték a koncerteken készült fotókat, és a zenészekkel készített interjúkat. A Bercsényi 28-30 1988-ban jelent meg utoljára. A huszonöt év alatt kiadott számokból megtudjuk, hogy milyen országban éltünk 1963 és 1988 között, vagy inkább azt, hogy milyenben élhettünk volna, ha a Bercsényi 28-30 szerkesztőihez hasonló emberek többen lettek volna. A kiállításon megtekinthető a Bercsényi 28-30, minden megjelent száma és mellékletei, összesen 81, és olvasható a szerkesztők, szerzők, munkatársak több mint 800 /!!/ fős névsora. A kiállítás helyszíne: N&n galéria, 1065 Budapest, Hajós utca 39. A kiállítást 2004. február 11-én, szerdán 18 órakor megnyitja: Wéber Kristóf zeneszerző. A kiállítás megtekinthető: 2004. március 7-ig.
