Egy fesztivál a műkereskedelem szemszögéből

Képző

A Falk Miksa utca egyedi jellegét feltehetően keveseknek kell bemutatni. Mára már beivódott a köztudatba, hogy ez a kis belvárosi utca ad otthont a budapesti galériák és műkereskedések jelentős hányadának. Az egymás mellett sorakozó üzletek nemcsak profiljukban különböznek, hanem méretükben is. Ugyanúgy találhatunk itt kizárólag 19. és 20. századi festészettel foglalkozó galériát, mint mindenféle apró régiségeket felvonultató, családias antikvitást. Ez az izgalmas sokszínűség áradt a most már tizedik alkalommal megrendezett Falk Art Fórumból is. A lezárt utcában sétáló érdeklődők először nem is a képzőművészethez köthető kulturális programokkal találkozhattak, hanem különböző táncegyüttesek, verklisek, zenekarok és pantomim együttesek forgatagát élvezhették. A kissé régimódi utcabálra emlékeztető hangulat jól oldotta azon érdeklődök feszengő érzetét, akik ritkán vagy egyébként soha nem látogatnának a Falk Miksa utca különböző boltjaiba és kiállítótereibe. Persze az itt működő galériák is kitettek magukért és olyan kiállításokkal, tárlatvezetésekkel készültek, ami a téma iránt valamennyire is érdeklődők számára rendkívül csábítónak bizonyultak. Bár nem minden tárlat nyílt április 9-én, a legtöbbjük úgy lett időzítve, hogy fesztivállátogatók számára frissnek hasson. Néhány galéria azonban kifejezetten a Falk Art Fórum napjára tette verniszázsát. A Haas Galéria ?Modern klasszikusok, klasszikus modernek? című sorozatának VII. állomását a jubileumi rendezvényhez igazította, mint ahogyan a Prestige Galéria is Klimó Károly festőművész műveinek tárlatát, melyet a budapesti Francia Intézet igazgatója, Francois Laquieze nyitott meg. A BUMBUM az Erdész Galériával közösen állított össze egy impozáns anyagot a nemzetközi hírnévnek is örvendő expresszionista művész, Mattis-Teutsch János munkáiból. A festő, aki grafikusként és szobrászként szintén jól ismert és már a Magyar Nemzeti Galériában is volt önálló tárlata, most több remekművével egy családias első emeleti lakásgalériában szerepelt. Hasonló meglepetés érhetett minket a Moró Antikban, ahol ?Szamurájoktól a cseresznyevirágig? címmel japán fametszetekből nyílt kiállítás. A főleg Közel- és Távol-Keletről származó műtárgyakkal foglalkozó antikvitás csapata egy itthon egyedülálló tárlatot hozott össze, ahol Toyokuni és Sharaku mellett olyan legendás művészek munkáit is Magyarországra hozta, mint Hiroshige.

 

Persze nemcsak a fesztivál napján megnyílt tárlatok tartogattak izgalmakat a Falk Miksa utcába látogatók számára. A MissionArt Galéria például az utóbbi évek egyik legnagyobb aukciós kedvencének műveiből, a német és a magyar avantgárd művészethez egyaránt köthető Kádár Béla munkáiból rendezett kicsi, de kvalitásos kiállítást. A MissionArthoz hasonlóan a Nemes Galéria is értékesítéssel egybekötött tárlatot rendezett. A 19. és 20. századi munkákat felvonultató galéria igen magasra tette a mércét. A nagynak semmiképpen sem mondható kiállítótérben olyan kvalitásos alkotások szerepeltek, többek között már az említett Kádár Bélától, vagy például Gróf Batthyány Gyulától és Benczúr Gyulától, amiket a hivatalosan a programban nem szereplő, de szintén az utcában található két legnagyobb galéria is megirigyelhetne. Az utóbbiak főbb riválisainak mondható Pintér Galéria, Nagyházi Galéria és a BÁV bár külön kiállítással nem készültek az eseményre, rövidesen aukcióra bocsátott anyagukat azonban neves tárlatvezetőkkel mutatták be az érdeklődőknek.

A számos kiállítás és program mellett a legnagyobb figyelmet talán egy kerekasztal-beszélgetés keltette, ami a Nagyházi Galériában zajlott ?A műkereskedelem a bizalom bankja? címmel. A Váradi Júlia vezetésével zajló eszmecsere résztvevői Nagyházi Csabán és a BÁV-os Tűzkő Péteren kívül Saphier Dezső, Jurecskó László, Einspach Gábor és Moró Lajos műkereskedők voltak. Bár a Kieselbach Galéria hivatalosan nem vett részt a FAF-on, Einspach Gábor szereplése azért gesztusértékkel bír. Ugyanúgy, ahogyan a galéria tulajdonosának, Kieselbach Tamásnak feltűnése a Werk Akadémia provokatív színpadi beszélgetésén, ami ?Ingyen cirkusz avagy ki fizessen a kultúráért?? címmel a kultúra és a piac viszonyát boncolgatta Lakatos Márk és Réz András irányításával.

A jubileumi rendezvényen nemcsak képzőművészeti és zenei élményben lehetett része a látogatóknak, hiszen a Falk Art Fórum együttműködött az idén először megvalósuló Budapest 100 programmal is. A Centrális Galéria és a Kortárs Építészeti Központ közös kezdeményezésének eredményeként a Falk Miksa utcában és környékén is megtekinthetőek voltak, a születésnapos házak, melyek belső udvaraiban különböző kreatív családi foglalkozásokkal és koncertekkel találkozhattunk. A rendezvény alapkoncepciójából kissé kilógó program jól egészítette ki az amúgy is sokszínű fesztivál világát.

Bár a Falk Miksa utca, és a benne működő galériák élete sem mondható klasszikus értelemben harmonikusnak, mégis talán pont ez a kicsit zűrzavaros állapot tette és teszi a Falk Art Fórumot a mai napig izgalmassá és talán világviszonylatban is különlegessé.