"Az építészek a globális válság idején holisztikus missziót teljesítenek" - mondták ki idén februárban a nemzetközi építész szövetség, az UIA tanácskozásán. Ennek jegyében az idei világnap témája az "építészeti energia kontra globális válság" lett. Magyarországon ez a megközelítés már régóta az építészeti közbeszéd témája, de maguk az épületek és különösen a városok lassan követik a paradigmaváltást. A tervezésben, a kivitelezésben és a döntések meghozatalában ritkán érvényesül a fenntarthatóság, az újrahasznosítás, az energiahatékonyság - egyelőre még a tudatformálás fázisában tartunk.
Ezt viszont hatásosan szolgálják a szakmai kitüntetések. Az idei építészeti világnapon egy sor díjat vettek át építészek és várostervezők, ezek között a legmagasabb szintű a Pro Architectura-díj, melyet egy-egy kimagasló minőségű épületért kapnak a tervezők - az idén a Graphisoft Park M épülete, a veszprémi Völgykút ház, a bodrogkeresztúri Hun fürdő, egy veszprémi iskola bővítése, illetve a budapesti Kopaszi-gát tájrevitalizációja nyerte. Átadták Az év háza díjat is a legszebb családi házakért - a díjat tavaly élesztette újra a Magyar Építőművészek Szövetsége -, és honorálták a településrendezés legkiválóbb szakembereit is, a néhány éve alapított Palóczi Antal-díjjal. Az ünneplés a pályakezdőket is bevonta az építészeti ismertségbe, a diplomadíjak, illetve a Junior Prima építészeti díjak átadása is a világnap eseményei között szerepelt. Így a szakma nagyjai és a diákok, a Visegrádi Négyek társszervezeteinek vezetői, miniszterek és laikus közönség egyszerre tolongtak a több helyszínen zajló ünnepségeken.
Egy szakma ünnepén inkább a fényesebb pillanatokról esik szó. Budapest frissen megnyílt építészeti központja, a belvárosi Fuga az Építészek Háza mellett az építészeti események második befogadó helye lett, és a beszédek, díjátadók, kiállítás-megnyitók sorát az sem zavarta meg, hogy az ünnep résztvevőinek innen az átépítés alatt feldúlt Petőfi Sándor utcán kellett átjutni a Katona József Színházig, ahol a program egy része zajlott. Akár szimbolikus elemnek is vehetjük azt az ideiglenes felüljáró hidat, ami az utca két oldalát ezen a ponton köti össze: az építészet ilyen éppen köztes helyzetben van ma, nálunk ugyanúgy, mint világszerte. A klímaváltozás és a természeti források apadása még gazdasági válság nélkül is arra kényszeríti az építészeket, hogy új, az eddiginél józanabb figyelemmel forduljanak a feladatuk felé. Okosan gazdálkodjanak anyaggal, formával, energiával és környezettel, és a döntéseket ne egyedül, hanem az érintettekkel, az épületek használóival együtt hozzák meg.
