(MTI) - Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár emlékeztetett: az 1893-ban Besztercebányán született Hudec László máig a magyar kultúra egyik legsikeresebb nagykövetének számít a Távol-Keleten; az általa tervezett több mint hatvan sanghaji épületet a helyiek imponáló gondossággal tartják karban.
A világhírű, de Magyarországon még kevéssé ismert építész örökségének megőrzéséért a magyar állam is mindent meg kíván tenni - közölte az államtitkár, hozzáfűzve: nemrég konzultált kínai illetékesekkel egy közös Hudec-film elkésztéséről.
Mint Kao Csia-ming (Cao Jiaming), a Sanghaji Építész Szövetség alelnöke kiemelte, az életművét szinte kizárólag a távol-keleti metropoliszban megalkotó mérnököt az úgynevezett sanghaji stílus megalapítójaként tartják számon. "Hudec magyar építész, de mi sanghaji építészként gondolunk rá" - fogalmazott.
A kínai szakember kitért arra is, hogy Hudec László egyik leghíresebb alkotása, a Park Hotel több mint ötven évig a város legmagasabb épületének számított, és ma is Sanghaj egyik szimbóluma.
Mint Gerle János, a Holnap Kiadó sorozatszerkesztője elmondta, a Hudec-monográfia Az építészet mesterei című sorozat tizenharmadik kötete, de az első, amelyet angolul is megjelentettek. A könyv alapja egy torinói építészettörténész, Luca Poncellini doktori disszertációja volt, ezt egészítették ki Csejdy Júlia kutatásai.
A szerzők beszámolója szerint Luca Poncellini a hudeci életművet nyomon követve a világ számos pontját bejárta, míg a magyar művészettörténész a családi archívumban kutatva számos dokumentummal, levélrészlettel, életrajzi adattal árnyalta az összképet. A több száz archív és mai fotóval, illetve tervrajzzal illusztrált kötetet Hudec munkáinak áttekintő jegyzéke egészíti ki.
