Egy világhírű magyar építész bemutatkozása Magyarországon

Képző


breuermarcelld_fri20070503001.jpg
Az MTI felvételei a szeptember 2-án záró budapesti kiállításon készültek

Ma már mindenki tudja: üveg- és fémcsillogású épületek: Bauhaus-stílus. Lakáshigiénia lakályosság nélkül: Bauhaus-stílus. Csővázas karosszékek: Bauhaus-stílus. Nikkelezett állványú tejüvegburás lámpa: Bauhaus-stílus. Nincs kép a falon: Bauhaus-stílus. Van kép a falon, de mi is akar lenni: Bauhaus-stílus. Nyomtatvány vastag fejlécekkel és groteszk típusú betűkkel: Bauhaus-stílus. Minden kicsivel írva: bauhaus-stílus. Minden nagybetűvel: BAUHAUS-STÍLUS.

 

Kállai Ernő írta ezeket a sorokat 1930-ban "A Bauhaus tíz éve" című cikkében, mely nem csak a fenti idézetben, de teljes terjedelmében sem nélkülözi a maliciózus hangvételt. Az idő távlatából igencsak érdekes a kortárs kritikus véleménye, akit még nem fékez az utódok kötelessége, a higgadt elemzés fegyelme. Kállai definíciója ugyan kissé elfogult és teljesnek sem mondható, ironikus ízű összegzése mégis lényeglátó. Ami bennünket itt különösen érdekel, hogy a Bauhaus-stílus fő ismérvei között Breuer Marcell csővázas székét is felsorolja, ami azt bizonyítja, hogy Breuer bútorai már születésük után néhány évvel mértékadók voltak.

A híres Vaszilij-szék (vagy ahogy a nyugati féltekén írják "Wassily-karosszék") nevét első vásárlójáról, a Bauhausban tanító Kandinszkijről kapta. Keletkezését 1925 és 1927 közé szokták datálni és sikerére mi sem jellemzőbb, hogy formáját idestova nyolcvan éve másolják. A baj csak az, hogy Breuer Marcell neve Magyarországon szinte kizárólag ezt az egy művét idézi fel, holott ezután még ötven évig aktív tervezőként működött. Igaz, élete egyre távolabb zajlott hazájától, bár 1934-ben a hazatelepülés szándékával érkezett Budapestre, se a poltikai-társadalmi körülmények, sem a szakmai fogadtatás nem támogatta szándékát. Így előbb Gropiust követte Londonba, majd 1937-ben Európát is elhagyta, és Amerikába költözött.

Itt a Harvard egyetem tanára lett majdnem tíz éven át. Oktatói munkája a Bauhaus szellemiségén alapult, ami azt jelenti, hogy nagy hangsúlyt fektetett a szerkesztés és tervezés folyamatára, és a - nem csak az építészetben használatos - anyagok megismerésére és tapasztalati alkalmazására, hiszen mindig is jobban izgatta az anyag, mint a stílus. Olyan világhírű építészek kerültek ki tanítványai közül, mint például Paul Rudolph, Philip Johnson, Eliot Noyes, Ming Pei.

A tanítás mellett folyamatosan dolgozott építészként is, ebben a periódusban főként családi házakat tervezett. Nagy hatással volt rá Wright szellemisége, ennek köszönhetően a funkcionalizmus elveit szerencsésen párosította a természeti környezet maximális figyelembe vételével. Lakóházait gondos tájolás és praktikus térszervezés jellemzi, anyaghasználata gazdagodott: a fát és terméskövet gyakran együtt alkalmazta az üveggel és a betonnal. Nagy szerepet tulajdonított a belső és külső tér közötti kapcsolatnak, amit többek között hatalmas ablaktáblák beépítésével ért el.


breuer_unesco.jpg
UNESCO, Párizs

1946-ban felhagyott a tanítással és New Yorkba költözött, ahol önálló építészirodát nyitott. Bár a lakóház építészetet sem hagyta abba, ettől kezdve jelentős középület tervezésekre kapott megbízásokat. Igen gazdag az általa tervezett monumentális művek típusa, van közöttük iroda, egyetem, erőmű, kutatóintézet, múzeum, könyvtár és templom is. Művei Amerikán kívül - Közép-Európát kivéve - az egész világon megtalálhatók, még Ázsiában és Afrikában is.  Európai művei közül talán a - harmadmagával épített - párizsi UNESCO székház a legismertebb és az ugyancsak Franciaországban található IBM kutatóközpont. Amerikai alkotásai között jelentős helyet foglal el két temploma Michigan és Minnesota államokban. Gazdag életművében a New York-i Madison Avenue-n felépített, a Wright által tervezett Guggenheim-től néhány sarokra lévő Amerikai Modern Művészet Whitney Múzeuma a leghíresebb. Ez négy egymásra helyezett, fölfelé növekvő hasábból áll, s szerkezetet és funkcionalizmust előtérbe állító formaadása a Bauhaus szemléletét idézi. Bár Wright hasonlóképpen egymásra helyezett köríveire gondolva, talán Breuer Marcell mester előtti tisztelgése is benne rejlik.


breuer_whitneymuseum.jpg
Whitney Múzeum, New York

Amerikában mindig sokra tartották és nagyra becsülték művészetét. Halála évében, 1981-ben retrospektív kiállítást és emlékülést rendeztek a tiszteletére a Whitney Múzeumban, majd 2002-ben centenáriumi kiállítást születésének századik évfordulójára a Saint John's Art Gallery-ben. 1968-ban az American Institut of Architects aranyéremmel tüntette ki, s ugyanebben az évben a budapesti Műszaki Egyetem díszdoktorrá avatta. Épülete mégsem található Magyarországon, bár a halála előtti években - talán kissé későn - szóba került a lehetőség. Major Máté jó ügybe vetett egyszemélyes lendülete azonban kevés volt az elképzelés valóra váltására.