(MTI) - A belépőjegy egységesen 500 forint. A színház hétfőtől csütörtökig csak tárlatvezetéssel látogatható.
A nyáron nyíló új szárnyak átadásával egy időben titokzatos kép kerül az elegáns toszkán oszlopsorral díszített művésztársalgó falára.
A gödöllői kastély déli szárnyában Grassalkovich II. Antal herceg 1782 és 1785 között építtetett színházat. Mivel a kastélyszínház hamarabb nyílt meg, mint a budai karmelita templomból 1787-ben Kempelen Farkas kezdeményezésére kialakított Várszínház, ez az ország legrégebbi fennmaradt kőszínháza. A mintegy 100 fő befogadására alkalmas Barokk Színház idényszínházként működött, amely csak a hercegi udvar gödöllői tartózkodása idején adott előadásokat. Pesti, budai, olykor győri színtársulatok léptek fel benne, a zenét a herceg 24 tagú állandó zenekara szolgáltatta.
A hátsó végfalat a karzatok foglalták el, kettős páholysorral a hercegi család és a házi tisztek számára. A nézőtérnek két bejárata volt, az egyik közvetlenül a kert a felől, a másik pedig a karzat alatt. A nézőtér és az előszínpad között helyezkedett el a zenekar úgy, hogy a nézők elláthattak a fejük felett a másfél méter magasságban kezdődő színpadra. A belső falakat dekoratív, klasszicizáló későbarokk falfestések díszítik. A kastélyszínházat a kiegyezés évében, az 1867-es munkálatok során szüntették meg, amikor a királyi udvar igényeinek kielégítése miatt teréből 15 szobát alakítottak ki. A színház ekkor meglévő egykori díszleteit, sok más berendezési tárggyal együtt elárverezték.
Az 1986 őszén feltárt kastélyszínház Magyarország egyetlen megmaradt kulisszás rendszerű színháza, amely Európában is ritkaságnak számít. A felújítási munkálatok befejezésével, 2003. augusztus 8-án tartották meg nyitóelőadást, amelyen Händel Julius Caesar című operáját mutatta be a Magyar Állami Operaház társulata.
