 |
| "Hanno Loewy irodalomtörténész szavaival élve "der Holocaust berührt die Grenze unseres Verstehens", vagyis, a Holocaust feszegeti megértésünk határait, amelyhez művészi eszközökkel közelíteni sokak szerint nem is lehetséges. A kiállítás rendezőinek valóban számolni kellett azzal a nehézséggel, hogy az Elhallgatott Holocaust a felfoghatatlannak keres adekvát művészi kifejezést. Feltehetjük tehát a kérdést: lemondhatunk-e a feladattal járó nehézség és az ennek kapcsán felmerülő kételyek miatt a megfelelő művészi forma megtalálásáról? Amint azt a rövidesen elénk táruló kiállítás is igazolni fogja, a válasz nem, a számtalan lehetséges kifejezési forma közül a képzőművészet a maga eszközeivel képes formába önteni a felfoghatatlant. |
 |
 |
|
| Fontos megjegyeznünk, hogy nem a Holocaust áldozatainak hoztuk létre ezt a kiállítást, hanem magunknak - a magától értetődés, az emlékezés magától értetődősége melletti, hitvallás jegyében. Mi méltó módon kívánunk megemlékezni a Holocaust 60. évfordulóján. Megkésve, a Holocaust hatvanadik évfordulóján kellett megkezdenünk a trauma feldolgozásának, a gyász és emlékezés formáinak és technikáinak megteremtését. Az Elhallgatott Holocaust című kiállítás. A maga sajátos nyelvének, eszközeinek köszönhetően a távolságok feloldására, a közvetlenség, vagy inkább: kézzelfoghatóság megteremtésére törekszik. Nem historizáló, távolságtartó, objektivizáló kiállítással szembesülünk. A kiállítás a jelen nyelvét beszéli, főleg a dokumentációk, történeti anyagok modern képzőművészeti technikákkal történő feldolgozásának, az installációk, videó munkák alkalmazásának köszönhetően. |
 |
 |
|
| Az Elhallgatott Holocaust főként magyar képzőművészek munkáinak bemutatásával emlékezik. Az eredeti dokumentumok, történeti műalkotások, szöveges és vizuális emlékek bemutatása mellett kortárs képzőművészek e témáira irányuló reflexiói, feldolgozásai játszanak itt kiemelt szerepet. Kiindulópontja a múlt, fókusza azonban a jelenre irányul. A kiállítás keretein belül a művészi szabadsággal, tágan értelmezett téma inspiratív erején túl, határozott állásfoglalás az egyetemes emberi értékek mellett. Az Elhallgatott Holocaust célja volt a Holocaust valamennyi áldozata iránt érzett társadalmi felelősségvállalás szellemében olyan dokumentumok és műalkotások összegyűjtése, melyek képesek ábrázolni és eljuttatni a mai közönséghez a történtekkel való szembesülés szükségességének üzenetét. A kiállítás üzenetében benne rejlik: nem létezik hierarchia a Holocaust áldozatai között - kötelességünk a minden egyes áldozatról, a minden emberi sorsról való méltó megemlékezés. Az emlékezés és a megemlékezés komplex folyamatok, de lényegüket tekintve mégsem azonosak. A történelmi felvilágosultság és a feltáró jellegű kutatások emlékezetünkbe idézhetik a megtörtént borzalmakat. A megemlékezés helye azonban - mint ahogy e kiállítás is - az empátiát célozza, eszköze a fogalom nélküli, művészi kifejezőerő. Ez utóbbi eredményeként jöhet létre az evokáció útján történő megismerés, amire a jelen emberének minden körülmények között szüksége van. |
 |
| Lehet, hogy egyes kiállított művek előtt időzve fáj majd az odanézés, az észrevevés. Ha fáj, elfordítjuk a fejünket, hátralépünk. De mégis, választhatjuk a szembesüléssel való lehetőséget is, s ez a kiállítás a szembesülés számtalan lehetőségét tárja elénk, amelyektől nem fordulhatunk el. Az eközben érzett szégyen emberi méltóságunk fontos momentuma - morális elkötelezettségünk és a jövőre való képességünk kulcsa is egyben. E kiállítás nem tekinti feladatának az igazságosztást, történelmi összefüggések feltárását, tények mérlegelését, igazolását, mint ahogy az sem feladata, sem célja nem lehet. A maga eszközeivel kíván hozzájárulni a Holocaust kapcsán felvetett problémák továbbgondolásához, s egy fontos lépést tesz azon az úton, melynek eredményeként a Holocaust áldozatai jelképesen, de visszatérhetnek annak az elképzelt közösségnek az életvilágába, amelyben egykor oktalan és megrendítő hűséggel otthonukat remélték, élték, hitték. Egyértelmű fe1szólítás ez a történelmi emlékezet megőrzésére. Mindannyiunknak emlékeznünk kell a Holocaust tanulságára. történelem az emberiség fennmaradásáért folytatott küzdelem része. Ezt a küzdelmet nem szabad feladnunk semmilyen körülmények között. Szembe kell néznünk a múlttal. Nem a múlt miatt önmagában sokkal inkább a jövőért, a jövő generációi érdekében. Mi egy boldogabb XXI. századi Magyarországot szeretnénk és akarunk, mint a XX. Századi volt." Fotó: Kadelka László |
