Eljön Faust végórája a Nagyházi Galéria árverésén

Képző

(MTI) - Amilyen váratlanul, az utolsó pillanatban került elő 2007 decemberében a Nemzeti Galéria-beli Zichy Mihály, a rajzoló fejedelem című kiállításra a művész egyik festményméretű rajza, akkora szenzáció, hogy most ezt a képet meg lehet venni a Nagyházi Galéria aukcióján.
 

zichymihaly_faustvegoraja.jpg
Faust végórája
 
Zichy Mihály az 1870-es években több, a monumentális kompozíciók iránti vágyát tükröző, méretes rajzot készített. Ezek közül a legfontosabb a Faust végórája, amely a Faust-téma egyik első felvetése az életműben. A másfél évvel ezelőtt nyílt kiállítás előkészületei idején a kép hollétéről semmit sem tudott a szakma, aztán évszázados rejtőzködés után mégis látható volt a tárlaton. A védett műalkotásra a jövő héten 16 millió forintról indul a licit, ezzel ez a legdrágább tétel a háromnapos árverésen.
 
Az első aukciós napon régi mesterek műveiből és XIX-XX. századi festményekből áll a 256 tételes kínálat. A XVII. és XVIII. századi anyagból kiemelkedik a neves tengerfestő, a holland Adam Willaerts 1642-es Tengeri ütközete, amelyhez 6,5 millió forintos kikiáltási árat rendeltek.
 
A Sotheby's aukciók keresett művésze az ugyancsak XVII. századi holland Francis Verwilt; Vénusz toalettje című, olajjal fára festett alkotása 5,5 millió forintról indul. Egy flamand festmény a XVII. század második feléből magyar vonatkozásával is felkeltheti a gyűjtők érdeklődését: az Árpádházi Szent Erzsébet betegeket gyógyít című vászonért 5 millió forint a minimális licit. A XIX. századi Wouterus Verschuur, a romantikus holland festők utolsó nemzedékének tagja, korának kedvelt állatfestője volt; fára festett Lovak az istállóban című képe 3 millió forintról indul az aukción. Különleges, pietra dura technikát, a Firenzében a XVII. században divatos, tarka kövekből komponált mozaikot használt Giovanni Montelatici kis méretű, A titok című munkáján; az 1900-as évek elejéről származó mű kezdő ára 7,5 millió forint.
 

adamwillaerts_tengeriutkozet.jpg
Adam Willaerts: Tengeri ütközet
 
Az 1800-as évek magyar alkotóinak képeire is lehet licitálni; ezek közül Markó András 1874-es Toszkán tája kapta a legmagasabb kikiáltási árat, 5,5 millió forintot. Telepy Károly egyik tájképéért 1,2 milliót kérnek, Gyulai László - aki Münchenben tanuló- és lakótársa, később barátja volt Munkácsy Mihálynak - egy romantikus életképpel van jelen, amire 1,5 millió forintért indulhat a licit.
 
A második napon XX. századi műalkotások kerülnek kalapács alá. Két Koszta József-festmény vezeti az árlistát: finom női hátaktját hétmillió forintra, egy jellegzetes alföldi jelenet ábrázolását, a Szénagyűjtőket hárommillióra értékelték. Walter Crane az egyik legfontosabb európai művészeti mozgalomnak, az Art and Craftst-nak volt meghatározó művésze; tinta, akvarell, tempera technikájú, Dicsőség az égnek című alkotását 5,5 millió forintra taksálták.
 
Művészeti tárgyak, míves ezüstök, dekoratív ékszerek adják a harmadik nap választékát, négyszáz tételben, köztük időszámítás előtti, keleti, és ókori római használati és dísztárgyak, középkori kardok, szobrok. Egy római császárkori kovácsoltvas széket kétmillió, egy 12. századi francia kardot egymillió forintra tartanak. A legdrágább ékszer egy briliánssal ékes art deco melltű 850 ezer forintért, de lehet míves gyűrűt, láncot, karkötőt kapni 100 ezer forint alatt is.
 
Az árverés anyaga május 10-ig tekinthető meg a Nagyházi Galériában.