Modok Réti Istvánnál tanult a Képzőművészeti Főiskolán 1917-től 1918-ig . Nagybányán és Désen képezte magát tovább. 1929-ben érkezett először Szentendrére, ahová élete végéig kötődött. Részt vett a Szentendrei Festők Társasága, vagyis a szentendrei régi művésztelep szabadiskolájának munkájában, és így - az elsők között - vett részt a város festői felfedezésének nagy kalandjában. Festészete itt bontakozott ki részint a helyi festők és vendégművészek, részint a modern szemléletű festőket egyesítő Képzőművészek Új Társasága (KUT) tagjai szellemiségének ösztönző hatására. A kezdetben tájfestő Modok érdeklődése a figurális ábrázolás felé fordult az 1930-as években. 1935-ben a Tamás Galériában rendezte első önálló kiállítását, amely elismerést hozott számára, és nyilvánvalóvá tette, hogy komoly szociális érzékenység is motiválja munkásságát. Anya és gyermeke kompozíciói a társadalom elesettjeit, az éhező gyermekeikkel nyomorgó proletáranyákat jelenítették meg. A társadalmi felelősségérzet eme megnyilvánulása Modok helyét az akkori társadalmi berendezkedés ellenzékének körében jelölte ki. Ezt erősítették a festőnő baráti körének tagjai, köztük Derkovits Gyula, Dési Huber István, Mészáros László, Szántó Piroska, József Attila. Modok 1940-ben Czóbel Béla felesége lett. Házasságkötésük ambivalensen befolyásolta őt: mellékszereplővé vált méltán nemzetközi hírű és jelentőségű férje mellett. Ugyanakkor - miután Czóbelnek 1947-ben módja nyílott több évtizedes párizsi kapcsolatait feleleveníteni, Szentendre és Párizs között kétlaki életvitelét kialakítani, amelynek felesége is részesévé vált - Modok előtt korábban nem remélt új világ tárult fel. Az abban szerzett benyomásait, élményeit képes volt festészete hasznára fordítani, abban új fejezetet nyitni. Kezdetben a Fauves-ok - akik közé a fiatal Czóbel is tartozott - festészetének tanulságait használta fel kivilágosodott, dekoratívan kiszínesedett, könnyű kézjárással, improvizatív módon festett képein. Modok mindig érzékeny volt a festőművészet aktuális problémáinak befogadására. Ennek a szenzibilitásnak most vette igazán hasznát. Az 1950-60-as évek fordulójára fokozatosan kezdte elvonatkoztatni, absztrahálni a látványt: a szőlőlugasból, a gyümölcsöt érlelő almafából zöld-lila, zöld-piros organikus struktúrát, összegyűjtött galambtollakból örvényesen forgó jelenséget, kis- és nagyváros, valamint lakótelep és erdő látványából lüktető, lazán geometrikus konstrukciókat formált, amelyeknek szövedéke mozgással tölti be a képfelületet. Mind a módszer, ahogy a látott valóság elvonatkoztatásából alakította ki festményei öntörvényű világát, mind az, hogy struktúrákat, konstrukciókat alkotott, szervesen ízesült az 1960-as évek magyar képzőművészetét leginkább foglalkoztató problémakörhöz, miközben párizsi összefüggései is nyilvánvalóak maradtak. Modok művészete kettős beágyazottságú, egyaránt magyar és francia, és a szó legnemesebb értelmében női piktúra. Megnyitó: 2006. szeptember 22. péntek 17 óra A kiállítást megnyitja: Kratochwill Mimi művészettörténész Gitáron közreműködik: Gável Gellért A kiállítás helyszíne: Szentendrei Képtár, Szentendre, Fő tér 2.-5. A kiállítás megtekinthető: 2006. szeptember 22. - október 29. Nyitva tartás: naponta 9-től 17 óráig. Hétfő szünnap. Október 1-től hétfő, kedd szünnap.
