Első Magyar Passzívház Konferencia

Képző

Amikor 2007-ben az UIA, a Nemzetközi Építész Szövetség meghirdette, hogy 2020-ra a cél a nulla széndioxid-kibocsátású épületek elterjedése, magasra állította a lécet a világ építészeteszámára. Bár a passzívház fogalma már évtizedek óta ismert a szakemberek előtt, és Európa-szerte több ezer olyan épület áll, amelyik nem igényel külső energiát a fűtéshez, hűtéshez és világításhoz, Magyarországon még ma is kevesen tudják elképzelni, hogy lehet házat építeni kémény és fűtőtest nélkül. A statisztikák azonban évről évre ijesztőbbek: a fejlett országok energiafogyasztásuknak már 38%-át az épületekben elérhető komfortra fordítják, miközben az erőforrások gyorsan apadnak, a nyersanyagok ára folyamatosan emelkedik, és a klímaváltozás évről évre egyértelműbb jeleket produkál.
 
A mostani, egynapos konferencia hazai és külföldi, elsősorban német, osztrák szakértőket vonultatott fel, akik beszéltek a passzívház előnyeiről, megvalósult példákat mutattak, nemcsak kisebb családi házakat, de sokemeletes irodaépületeket is, melyek külső energiaforrás és CO2-kibocsátás nélkül is kiválóan működnek. Beszéltek olyan paneltömb-felújításról, ahol a fűtésköltség a korábbinak 20%-ára esett vissza a szigetelés, a homlokzat-felújítás, a gépészeti berendezések cseréje miatt. Előadást tartott a passzívház atyja, dr. Wolfgang Feist német fizikus is, a darmstadti Passzívház Intézet alapítója és vezetője, aki nem csupán a következő generáció energiakészletéről beszélt, de a politikát érintő energiafüggőséget is erős indokként hozta fel az alacsony energiaköltségű épületek mellett.
 
Az előadásokban környezettudatos elvek és az építés gyakorlata, műszaki ismeretek és finanszírozási kérdések sorra merültek föl. A közönség már reggel 9-kor zsúfolásig megtöltötte a Műegyetem dísztermét, és ez így maradt egészen az esti kerekasztal-beszélgetésig. A szemléletváltásra, úgy tűnik, ilyen erőkkel megtámogatva, Magyarországon is van esély. A technológia ismert, példák, ha kevés számban, de már itthon is kínálkoznak - már csak annyi kell, hogy az állam támogató és szabályozó rendszere is hozzátegye a magáét.