Az 1882 és 1968 között élt mester tehetségét mutatja például, hogy katonai szolgálata alatt egy percig sem katonáskodott, hanem parancsnokának családtagjairól festett képeket. Egy ideig Budapesten lakott, ahol műtárgy szaküzletet vezetett. Jövedelmét főként külföldi utakra költötte, így jutott el Szentpétervárra is, ahol közel egy évig élt. Szegedre való hazakerülését követően a festészet mellett temetkezési felszereléseket és néprajzi tárgyakat árusított. A későbbiekben az ország egyik legnagyobb művészeti szabadiskoláját vezette a városban. A legkülönbözőbb korú, foglalkozású emberek százai neki köszönhetően tanulták meg a festészet alapjait, s váltak maguk is műértőkké. Kortársa és barátja a szobrász Tápai Antal mondta róla: "nincs még egy piktor Szegeden, akinél emberi lényeg és külső forma annyira egyöntetű." A szakértők megállapítása szerint világos tónusú figurális képeiből, higgadt, leszűrt életszemlélet és a lágy színekkel kifejezett líra tükröződik. A kiállítás helyszíne: Móra Ferenc Múzeum, Szeged, Roosevelt tér 1-3.
